Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)

XVIII. Pozsony után Pápa

A másik tanáromról, Szép Gáborról fentebb már pár szóval megemlékeztem. Ezzel az úrral már nem lehetett tréfálni. Mikor az osztályba belépett, mindig olyan sötét volt az arca, mintha egy országot ölt volna meg. Jókedvét sohasem láttuk, arcán mindig a legnagyobb fokú elégedetlenség tükröződött. Azt beszélték róla, hogy világ gyűlölete onnét ered, mert az első magyar fizikát Tarczy Lajos188 - szintén pápai profes- sorral együtt dolgozták ki, és mikor a könyv megjelent, sem a társszerzőről nem volt említés abban, sem a kikötött honoráriumot Szép Gábor nem kapta meg. Ezért aztán a társszerző mindig a magas akadémiára tett gúnyos megjegyzéseket; értve alatta az első emeleten elhelyezett magasabb osztályokat, melyekben Tarczy tanította a mathesist és fizikát. Ha valami tantételt a táblán levezetett, rendesen hozzátette:- Lehet, hogy ezt majd a magas akadémián önöknek másképp fogják előadni amici, - de akkor is ez lesz az igazság.

Előadása unott és homályos volt, én legalább nem épültem tőle semmit.

Ami a tudományt illeti, bizony nagy visszaesésnek tűnt fel ez nekem, mert pozsonyi tanáraimnak a leggyöngébbje is felette állt az én osztálytanáromnak, de maga a diáktársadalom, az már határozottan jobb volt. Nehány lutránus diákot kivéve az összes növendékek kálvinisták voltak. Legtöbb diákot adott Veszprém, Somogy és Zala, ezután Komárom megye. Vasból is voltak többen; valamennyi együtt véve a Dunántúlnak összes typusát képviselte, elhozta ide magával mindenki saját vidékének tájszólását, sőt szokásait is. Ily úton diáktársaimmal érintkezve megismertem a Dunántúl föld- és néprajzát, mert mindenik tanulótársamról tudtam, ki mely megyébe és mely községbe való. A diákok közt élénk társas szellem fejlődött ki. Szabad időben gyakran

188 Tarczy Lajos (1807-1881) 1833-tól tanított a gimnáziumban, először filozófiát, majd matematikát és fizikát adott elő. Számos tankönyvet írt. Életrajza: SZÉNÁSSY 1983.- 192 -