Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)

XVII. Második pozsonyi évem

Ezen a lakáson csak egy hónapot töltöttünk, mert felmondták. Nem is bántam, mert a lakótársaimmal nem voltam megelégedve, nem mentünk együtt lakást keresni, hanem kiki ment a maga utján. Én egy Illik osztályos tanulóval kerültem össze. A Grassalkovics [Grassalkovich] palota mellett levő kisebb Grassalkovics-féle házban Rosszulek asztalos mesternél. Két szoba nyilt egymásba. A konyha mellett levő nagyobb szoba volt a család lakó szobája, egyszersmind asztalos műhely, ebből nyilt be egy keskeny szoba egy ablakkal az utczára, ez volt a mi szobánk. Alkalmas szállásnak nem igen volt mondható, mert a fűrészelés és gyalulás zaja a betett ajtón át is élesen áthallatszott, különféle szagok is terjedtek szét, és illatjukból alig veszítve valamit, hozzánk is áthatottak. A szerszámok által okozott zaj csak tűrhető volt, nekem legalább nem volt idegen, de ebbe a zajba gyakran gyereksirás is vegyült, elkezdte a kicsiny, folytatta a nagy. A bölcsőben egy 8-10 hónapos gyerek sivított, mellette egy 3 éves gyerek ránczigálta a bölcsőt. Mikor a sirás fortissimóba ment át és a fűrészelés zaját is elnyomta, a meiszter úr letette a fűrészt és czuczlit nyomott a siró portéka szájába. Ez igy ment napnap után, mert a nyomorult féregnek az anyja mosónő volt, és a gyerek gondozása többnyire az apára maradt, a ki ezt a hivatást, ha a mesterségnek is eleget akart tenni, vajmi gyengén töltötte be, és igy nem csoda, ha a gyereksirás gyakran bele vegyült a szerszámok által okozott zajba.

Lakótársam Farkas Alajos, nógrádi fiú (pajtásai röviden Lupszi- nak155 hítták) türelmes, csendes természetű gyerek volt, a ki nem sok vizet zavart, és a szomszéd szoba zaja miatt soha sem panaszkodott, minthogy szállásadóinkkal is barátságban voltunk, a különben alkalmatlan lakás elhagyására nem gondoltunk, kihúztuk itt az egész esztendőt békességes tűréssel.

Prohászkáékat - bár nagyon szerettem volna gyakran látni - még csak egyszer látogattam meg. Az én helyzetem itt igazán kényessé vált.- 167 155 Lupszi: becéző alak a latin lupus = farkas szóból.