Hudi József (szerk.): Kacz Lajos visszaemlékezései (Pápa, 2011)

XII. Politikai és társadalmi viszonyok

neked valamit, azt vedd be, tettesd magad, mintha aludnál és várd el, mi történik.

Másnap este lefekvés előtt a legény édes anyja tanácsa szerint beveszi az álom elleni szert és ágyba fekve behunyja a szemét, és úgy tesz, mintha aludnék és várja a teendőket. A háznál mindenki elnyugodott és beállt a nagy csend. Hosszú ideig várt aztán, néha a lélegzetét is visz- sza fojtva vigyázott minden neszre s nagyon ügyelt arra, hogy az álom el ne nyomja. Végre nagy sokára, mikor épen tizenkettőt vert az óra, nyílik az ajtó, s belép egy alak. A legény a hold fényénél megismeri asszonyának az alakját, a ki egyenesen az ő ágya felé tart. A legénynek most erősen verni kezd a szive, de azért alvást színlel és félig nyitott szemmel kiséri, a mi történni fog. Az asszony előbb végig huzza kezét a legény arczán, s minthogy ez erre az érintésre nem reagál, benyúl a keblébe, onnét elővesz egy kötőféket s vele fejbe üti a legényt, mire ez nagyot rázkódva kiugrik az ágyból, és elkezd nyeríteni, mert a kötőfékkel való érintés után lóvá változott.

Az asszony a ficzánkoló lovat aztán megnyergelte és elnyargalt vele a boszorkányok gyűlésére a Szent Gellért hegyre. Az álom elleni pornak a hatása még azután is tartott, és igy a legény lókorában is tudta, a mi vele történik. Mikor a boszorkányok gyűlésének vége lett, az asz- szony ismét rá pattant a lóra, és veszett nyargalással vágtatott haza felé, hogy hajnali kukorékolás előtt még otthon legyen.

A mint a boszorkány megérkezett, az udvaron ráfujt a lóra és valami varázs szavakat mormogott hozzá, mire a ló egyet rázkodott és ismét visszanyerte előbbeni emberi formáját, - az asszony ekkor bevezette őt szobájába és lefektette az ágyba. Természetes, hogy a legény lóalakban agyonhajszolva, a fáradtságtól kimerült és mélyen aludt. Az asszony bár késő reggelig hagyta aludni, a legény mégis fáradtabbnak, levertebbnek érezte magát, mint lefekvés előtt, de most már tudta,- 104