Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)
I. Forrásközlés. Nemesi falutörvények a Dunántúlról
95 mihelyest ellenkező dolgot vesz észre, a helység gyűléssében jelenteni el ne mulassa. 4-o: Minthogy a fundus, vagy ház vásárlást senkinek eltiltani nem lehet, ha valamelly idegeny ezen jobbaházi helységben belső fundust, vagy házot vásárlana, utóbb pedig azt ismét eladná, azon ember úgy tekintetik, mint akármelly más idegeny, rnelly szerént ha ezen helységben továbbis már mint lakó tartózkodni akar, kötelessége lészen a 2-dik pont alatt kitett summát azonnal lefizetni, vagy külömben a helységbül ki hordatik. FORRÁS: SL IX. 248. Jobaháza nemesi község közgyűlési jegyzőkönyve (1796-1881), 61-62. p. Eredeti. IRODALOM: DOMINKOVITS 1994b. 33. Szabadszentkirály, 1838. október 30. Szabadszentkirály (Baranya vm.) mezőváros közbirtokosságának rendtartása A Baranya megyei Szabadszentkirály kuriális jogállású mezőváros 1838 nyarán azzal a kéréssel fordult a vármegyéhez, hogy régebbi statútumaik (1790, 1792) helyett egy újabbat adjon ki résziikre. A vármegye július 3-án tárgyalta az ügyet.51,1 A közgyűlés az alispán elnökletével egy 5 tagú deputációt küldött ki a rendszabások összeállítására. A kiküldött sé^fje ladat a olyan új rendszabályok kidolgozása volt, „mellyek szerint a vérbüntetés alá nem eső kisebb vétkes cselekedeteket a nemesség által választott tanács büntesse". 1838. november 13-án jelentek meg a mezővárosban, amikor az elöljáróság átadta nekik a már előre összeállított, s a nemesi közgyűlés által elfogadott tervezetet, amelyet a vármegye jelentéktelen módosításokkal elfogadott. Ezt követően a közgyűlés - a folyamodók kérésre - hiteles bizonyságlevél (testimonialis) formájában adta ki a rendszabásokat. Ekkoriban a településen 963 lakos: 907 római katolikus, 55 izraelita és 1 görögkeleti élt. A két előbbi önálló hitközséget alkotott. Fényes Elek jellemzése szerint „Róna határa tágas és mindennemű gabonát megterem; rétje jó, de nem sok; erdeje van. Ezen várost mind nemesek lakják. ”* * * * 565 1838-ik évi octob[er] 30-án Te[kin]t[e]tes N[eme]s Baranya Vármegyében kebelezett Sz[ent] Király m[ező]városában Njemejs Áts Antal elölülése alatt Uj Jó(z)sef, Beke András, Kata Jó(z)sef, if(jú) Farkas Jó(z)sef esküdtek, Katona Pál, Kis Bernát, Márton János gazdáji, úgy Nagy Jó(z)sef a nemesi közönség ügyésze az uraknak együtt ülésében tanács ülés tartattván. Az ezen Szabad Sz[ent] Király nemes közbirtokosságnak jobb léte, gyarapodása, s belső bátorsága fen(n)tartása, s elő mozdítása végett alapítandó szabályok eránt a Nemes Vármegyére beadott kérelem folytában következendő határozatok szabályok (statutum) javallata készíthetett. BMLIV. 1. a. Baranya Vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 1838. No. 1833. 502 vérbüntelés = halálos ítélet 503 BML IV. 1. a. Baranya Vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 1838. No. 3372. A várrne- jíyei deputáció hivatalos jelentése az eljárásukról. Pécs, 1838. november 13. A testimonialis fogalmazatában ezzel kapcsolatban a következőket írták: „Czikkellyek is azon hozzáadással hagyattak helyben, hogy az 5-ik czikkben érintett hatalomkar általunk minden előfordulandó esetben, megajánltatik." 505 FÉNYES 1841. 1. 23. A curalts falvak közül több (pl. Nagypirit, Veszprém vm.) a mezővárosok sorába emelkedett. Szabadszentkirály esete tehát nem egyedülálló.
