Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)
I. Forrásközlés. Nemesi falutörvények a Dunántúlról
33 XI. Valaki az falunak ki menő uttyát szánt szándékkal cl szoréttya elfoglallya es el szántya, ha raita tapasztaltatik, viszsza ítéltessék, es me"h büntettessék érette, egy forint birsággal. XII. Hogy ha az ifjú népek közűi, úgy mint az pásztorok közűi találtatnának ollyak, kik az szomszédsági) sőrtés marháit a mint hogy ennek előtteis történt illyan dolog, lopás szerint elölnék es megh ennek, azon kívül ludat, kappant es tikokat ha raita kaphattyák eöket, testekben, pelengérben való méltó büntetések légyen, es az károsokat megh elégécsék, es az egy forint birsagotis megh vegyék raitok, es az után kezesség alatt bocsáttassanak el, hogy soha többé az után afféle dologban nem leledzenek. XIII. Hogy ha valakik az szomszédságban nyilván és főn szóval gyalázatos szókkal, szidalommal illetnek egy mást, es megh bizonyodván melliktűl indíttatott az háborúságra adó ok, arra is reá mennyének es megh vegyik raita, az egy forint bírságot. XIV. Hogy ha valakik az faluban akárki házánál légyen, részegeskedvén ej(j)eli időn, lövöldöznének, akár nappal, valamennyi lészen az lövés, az háznak az gazdáján minden lövésért egy egy forintotth , de ha hatalmas szálló cselekszi, azért az gazda ne legyen vétkes. XV. Hogy ha valakinek szállója tőrtén(n)ék, úgy mint vitézlő rend, lovas a vagy gyalogh, es ha azok által valamely szomszéd, az másikat titkon avagy nyilván gonosz ell végezett szánt szándékbul, valamiben megh károsétaná, marhaiaban avagy egyébb maiorsagaban, és ha reá bizonyo(so)dík, minden kártul tartozzék az szomszédgyát megh elégétenyi, es az egy forint birsagotis megh vegyék raita. XVI. Hogy ha az faluban valakihez gonosz hir név adatik, tartozzanak az falu előtt magukat mentenyi, es megh lisztitanyi, hol peniglcn ne, az falubul számkivetésben legyenek, es minden marhajokban (z)sákmánt vessenek. XVII. Hogy ha mindezeknek az szokás és szép szer tartásoknak el igazétására az falu kőzőnségessen egyenlő szabad akaratbul valoszttanak az eőregh emberekben, magok közűi valókban nyolczat, hogy azok ennek utána az falunak minden szép szer tartásit és bőcsűletit helire hozzák, es hogy ennek utána nem szűkségh minden approlékos dologért az falunak egyben gyűlni, hanem csak azok az kik arra válosztottak, es ha valakik az falunak el rendelt szertartásinak ellent állanának, azok is megh bűntettessenek az egy forint birsággal, es ha azzal nem akarnának emgedelemre té(r)nyi, vice ispány uram és bírák uraim általis méltóképpen megh büntetessenek, es ha azzal sem gondolnának, tehát az falu közül is számkivetésben legyenek, es ha ezen kivűlis valakik az falunak el választot(t) emberit avagy vinit akarminemű dologban gyalázattal illetnék, azokis megh büntethessenek az /egy egy forint birsaggal es azon/ kivűl az megh irt birsag(gal) valamellyek elegedetlenek lenninek, vice ispány uramnak és bírák uraiméknak tartozzék az esküit (...)87 kegyelmek négy, négy forint(t)al vehessek megh raitok. XVIII. Es ha itt nem volnának mégh (olly dolgok ebben Írva, mellyek az falunak előmenetelére való dolgokat nézik, az valasztot(t) eőregh emberek azt megh 87 Itt egy-két szó helyét üresen hagyták.
