Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)
A nemesi községek szervezete és működése a XVII–XIX. században
12 betűhív kiadási elvet követni. A sokféle egyéni írásmódot tartalmazó forrásszövegek szolgai másolása és közzététele ugyanis megoldhatatlan tipográfiai nehézségeket okozott volna, s a felhasználók munkáját sem könnyítette volna meg. Emiatt a szöveghű közlési elvet választottuk. Irányadónak a Benda Kálmán által 1974-ben az országgyűlési emlékek kiadásához készített forráskiadási szabályzatot tekintettük. Az általa megfogalmazott általános forrásközlési szempontokat, a régies betűalakok átírására tett javaslatokat nagyrészt megtartottuk.30 Elsőként a nemesi községek és néhány közbirtokosság törvényeit, a második részben a vármegyei községi szabályrendeleteket tesszük közzé, a következő szerkezeti beosztással: I. Az irat sorszáma (arab számozással). II. Az irat keltezése (keltezés helye, dátuma). Amennyiben az iraton több dátum szerepel (keltezés, a megerősítés ideje), a törvény keletkezésének idejét határoztuk meg. III. Az irat címe (rövid tárgymeghatározás). IV. Bevezetés a szövegközléshez, amely szükség esetén a forrás keletkezéséről, a helység történetéről ad felvilágosítást. A helység leírásához az alábbi, a bibliográfiában külön fel nem tüntetett műveket használtuk fel: FÉNYES Elek: Magyar Országnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographíai tekintetben. II. jav. kiadás. Pest, 1841.1. kötet. Lexicon locorum Regni Hungáriáé populosorum anno 1773 officiose confectum. Budapestini, 1920. PAYR Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. Sopron, 1924. THURY Etele: Kis Bertalan és Musay Gergely dunántúli ág. Hítv. Ev. Püspökök egyházlátogatási jegyzőkönyve. 1631-1654. In: Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár VI (1907), 11-193. THURY Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület története I-D. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 1998. ZOVÁNYI Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. (3. javított és bőv. kiad.) Budapest, 1977. V. A forrás szövege. A közlés során három fajta zárójelet használunk. A //jellel a szövegben előforduló zárójelet vagy betoldást jelezzük. A [ ] jel a szövegben lévő rövidítések feloldására szolgál. A ( ) jellel saját kiegészítéseinket jelöljük. VI. Levéltári jelzet közlése. VII. A forráshoz ajánlott legfontosabb irodalom. VIII. Értelmező lapalji jegyzetek. A szöveg megértését elősegítendő az idegen szavak magyar értelmezését a lap alján többször megadjuk. Mivel a magyar közigazgatási terminológiában leggyakrabban a latin kifejezéseket használták, ezeknek eredetét külön nem jelezzük. A kötet végén a fontosabb mértékegységek jegyzékét állítottuk össze. A kutatás megkönnyítésére tárgymutatót is készítettünk. A pénzügyi lehetőségek által megszabott terjedelmi korlátok miatt az ösz- szegyűjtött iratanyagnak egy kis részét; az előkerült statútumoknak is csak egy u A Magyar Orszűggyűlési Emlékek sorozat 1607—1790 közti részének szerkesztési és forrásközlési szabályzata. Készítette Benda Kálmán. In: Századok 108 (1974), 2. sz. 436-475. Az apsztrófokat mindenütt elhagytuk, helyüket a különírás legtöbbször jelöli (pl. a hol, a mely stb.).
