Hudi József: A dunántúli nemesi községek statútumai a XVII–XIX. századból (Veszprém, 1999)

I. Forrásközlés. Nemesi falutörvények a Dunántúlról

100

vezettük. Ez alkalommal maga a birtokosság által fedeztetvén fel, hogy az erdők a naponkénti tolvajlás és pusztíttás által milly rossz állapotba(n) vannak, a jelen voltt köz birtokosok kívánságára s köz bele eggyezésével nyomba(n) következendő Rendszabályok alkottattak.

1- (sz)ör: A zártartói tisztelet díj negyven pengő forintba(n) állapíttatván meg, ez, s gyakortábbi megjelenésekor elhasználandó fuvar bére - ha érette kocsi nem küldetik —, s élelmezése a birtokosság köz jövedelméből lesz ki fizetendő.

2- (sz)or: Zártartó úr mellé egy erdő inspector, mint ez ideig, ezentúl is fog a birtokosság által választatni, ki zártartó úrnak a birtokosság javára intézendő rendelményeit foganatosítjuk s pontos számadást tartozik vezetni, s hogy az erdő kerülők - kik mái napon fel eskedtettek - kötelességökbe(n) eljárjanak, gondosan felügyelni, s végre, ha valamelly tolvaj Ságról értesül, avagy egyébb erdei károssításról s pusztításról, ez iránt zártartó urat nyomba(n) tudósítni, hogy az iránt zártartó úr a kellő lépéseket megtehesse.

3- (sz)or: Zártartó úr minden évben (az) általa ki jelölendő időben 4 köz gyűlést fog tartani, mellyre eöcsi embereik által a külső birtokosok is hivatalosok leendvén, azon gyülésekbe(n) az erdőket illető ügyek fognak tárgyaltatni.

4- (sz)er: Ha a hivatalos köz birtokosság a gyűléseken meg nem jelenik, a megnemjelenőket a megjelenőknek határozata kötelezni fogja.

5- (sz)ör: Az erdő inspector számadását zártartói assignatioval és egyébb hiteles okiratokkal tartozik gyámolitni, ki ha maga hűtlensége tapasztaltatik, a Büntető Törvény Székre jelentessen fel.

6- (sz)or: Zártartó úr megkéretett, hogy szigorúan tartván magát a törvény rendeletéhez,584 az elharapódzott pusztíttást megakadályozni szíveskedjen.

Melly Rendszabályok, hogy teljes erejűek legyenek, a birtokosság kívánta, hogy azok a T(ekíntetes) N(emes) Vármegye által is megerősíttessenek.

Kelt Veszprémbe(n), majus 5-én 1845.

Saáry László ki küldött szolgabíró s. k.

Kun Géza ki küldött segéd eskütt s. k.

FORRÁS: VeML IV. 1. b. Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 1845. No. 1178. IRODALOM: IIUDI: 1995d.

35.

Nemesmagasi, 1847. április 5.

Nemesmagasi község közgyűlési határozata a Marcal pásztorának fizetéséről

Nemesmagasi Vas megye nyugati, Veszprémmel szomszédos részén, a Kemenesaljái Járásban, a Marcal patak mentén fekvő, egytelkes nemesek lakta község volt 1848 előtt. A reformkorban a magasi evangélikus nemesek és a többségében katolikus parasztok is földművelésből, állattenyésztésből (juh-, szarvasmarhatenyésztés) éltek. Jövedelmüket a Marcal „haszna” egészítette ki. 1834-ben 188 nemes kisbirtokos élt a faluban: 78 %-uk 5 hold alatti szántót bírt, csak 9 személynek volt 10-70 hold közötti birtoka. A község élén 12 tagú elöljáróság állt, a bírói funkciót a „nemes esküdt" látta el. A közgyűléseken az agilis gazdáknak is szavazati joga volt. A községnek 1847-ben már régi rendtartása volt, szövegét azonban nem ismerjük. A közgyűlés határozta meg a fogadott alkalmazottak (pl.

4 Az erdők védelmét szolgálta az 1791:57. te., az 1802: 24. te. , valamint az erdőzárról is rendelkező 1807:21 te. A mezei rendőrségről szóló 1840: 9 te. az erdőkben okozott kártételekre is kiterjedt.