Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)

HUDI József: A pápai kaszinók 1848-49-ben

A pápai kaszinók 1848-1849-ben

HUDI JÓZSEF

A polgári társadalmi nyilvánosság intézményei Magyarországon a Nyugat-Európához viszonyítva megkésve alakultak ki, de a reformkorban már szép számmal működtek. Közéjük tartoztak a kulturális egyesületek: a kaszinók és olvasótársaságok, amelyek a liberalizmus eszméit hirdették és a polgári demokrácia gyakorló iskoláinak számítottak. A diáktársaságokat és a Védegylet vidéki fiókjait leszámítva Erdélyben közel 100, Magyarországon (Partiummal együtt) mintegy 500 különféle egyesület működött a reformkorban.1 Veszprém megyében az 1825-27. évi országgyűlést követően olvasótársaság alakult Mezőszentgyörgyön (1828), Pápán (1830), Szilasbalháson (1839), Devecserben (1841), Veszprémben (1841), Küngösön (1846), kaszinó szerveződött Veszprémben (1833) és Pápán (1832,1834,1837).1 2 3 4

Az elmúlt időszakban a pápai reformkori művelődéstörténet új eredményekkel gyarapodott.3 Sikerült tisztázni, hogy a Pápai Kaszinó („Pápai Casinó”) jogelődje az 1830-ban mintegy 20 előkelő taggal alapított olvasótársaság volt, amely 1832-ben a polgárság képviselőivel kiegészülve kaszinóvá alakult.4 Ennek kibővítésével jött létre 1834. január 6-án a Griff-1 PAJKOSSY Gábor: Egyesületek Magyarországon és Erdélyben 1848 előtt. = Korunk 1993.4. sz. 103-109.

2 A kérdésről országosan áttekintést adott FÜLOP Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp., 1978., a megyéről HUDI József: A Veszprémi Olvasótársaság története 1841-1844. (Adalékok a Veszprém megyei reformkori egyletek történetéhez). = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18/1986. Veszprém, 1987. 451-475., a pápai úri kaszinóról KÖVY Zsolt: A 150 éve alapított Pápai Kaszinó története. = Veszprém megyei honismereti tanulmányok XII. Szerk.: Hadnagy László. Veszprém, 1986.53-73.

3 A város reformkori fejlődéséről, szerepéről HUDI József: Pápa szabadalmas mezőváros a reformkorban. = MEZEI Zsolt (szerk.): „Kényes úrfi s a rongyos baka.” Tanulmányok két halhatatlan pápai diákról. Pápai Református Gyűjtemények, Pápa, 2001. 13-23. UŐ.: A Pápai Casinó vendégei a reformkorban. = Két konferencia. Szerk.: Hermann István-Mtezei Zsolt. Pápai Művelődéstörténeti Társaság, Pápa, 2006. 53-62. (Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 15-16.)

4 HUDI József: i. m. (1987) 455.-76-