Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
HERMANN István: Adalékok a pápai céhek működéséhez a XVI-XVII. században
Adalékok a pápai céhek működéséhez a XVI-XVII. században. HERMANN ISTVÁN A német „asztaltársaság” szóra visszamenő magyar céh szó jelentése egy-egy városban (ritkán kisebb területi egységben1 2) létrehozott iparos érdekvédelmi tömörülés volt. A céhbeli iparosok a fenti területen, kiváltságlevelük alapján kizárólagosan gyakorolhatták a mesterséget. Jogaik és kötelezettségeik pontosan körülhatárolt mederben, érdekeiket védő, de versenyt kizáró módon alakultak ki. Az első céhszerű képződmények a XI. században, Flandriában és Lombardiában zömében a textilipar tömegigényeket kielégítő területein jöttek létre. Szakmai, gazdasági feladataik mellett fontos társadalmi — a kibontakozó polgárság hatalmának kialakítása, megerősítése és megvédelmezése, a közösségi tudat erősítése mellett, a fennálló társadalmi különbségek lassú alakításával bizonyos társadalmi mobilitás biztosítása —, katonai — a város vagy egy-egy részének a védelme, rendfenntartása —, vallási — templomi oltárok működtetése, általános erkölcsi színvonal emelése, egyházi (városi) ünnepségeken való aktív részvétel biztosítása —, stb. feladata volt. Magyarországon a céhek a megkésett városi fejlődés következményeként jóval később jelentek meg. Csíráikban a XIII. században, (Esztergom, Buda, mészárosok) de érdemben csak a XIV. század második felében. (Esztergom, Buda, Pozsony, Kassa, Debrecen, szász városok) Bár Nagy Lajos 1376-os céhbe tömörülést kötelezővé tévő rendelete gyorsította a hazai céhek fejlődését, a megkésett városfejlődés miatt igazi áttörés csak a mező1 Nádasdy Lajos élete főhivatása, a lelkészi szolgálat mellett jelentősét alkotott a történettudomány területén is. Mind a források feltárásával, mind azok feldolgozásával maradandó értékekkel gazdagította az egyetemes történettudomány és szűkebb pátriái helytörténetét. A különféle területekhez kapcsolódó írásai közül végig megfigyelhető egy vonulat, amely a hazai kézműipar céhes szervezetének történetéhez kapcsolódik. (Vö. a kötetünk végén található bibliográfiát.) Ezért választottam most tisztelgő tanulmányul egy olyan témát, amely Nádasdy Lajos tudományos szolgálata legfontosabb színhelyéhez Pápa városához, a helyi céhes iparhoz kötődik. 2 Pl. Az őrségi szabók céhszervezete, 1645-ben jött létre egy Pápáról kért céhlevél alapján. Sok helyen megfigyelhető az egy folyóra, patakra települt molnárok céhközössége is.-58-
