Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
DÉKÁNY Endre: A „tiszteletes és tudós” lelkipásztor - ma
értelmében, de rendelkeznie kell élő és naprakész teológiai műveltséggel. Tehát nem elég a tanulmányai során megszerzett alapképzettség, hanem azt állandó tanulmányozással frissen kell tartania: szükség van állandó önképzésre. Ahogyan a közmondás is tartja: a jó pap is holtig tanul. Jó, ha egy-két modern idegen nyelven olvasni tud a lelkipásztor, de enélkül is lehetséges a tanulmányozás. Ma már a magyar nyelvű teológiai irodalom is olyan szintű és terjedelmű, hogy az a gyülekezeti lelkész igényeit nagyjában-egészében kielégíti. A Biblia nyelveit: a héber és a görög nyelv elemeit azonban feltétlenül ismernie kell, mert enélkül igehirdetésre komolyan készülni nem lehet. A latin nyelv ismerete pedig az egyház múltjának a tanulmányozásához nélkülözhetetlen. A bibliai tudományok, a rendszeres és a gyakorlati teológia, valamint az egyháztörténelem újabb eredményeiről folyamatosan kell tájékozódnia. Az alapvető könyveket pedig érdemes időnként újraolvasnia. (Vö. Makkai Sándor: Poimenika. 77-103.) Szépen, igazán és szemléletesen foglalja össze Forgács Gyula a református lelkész élő hitének és teológiai tudásának egységét: „Minden ember láthatja a csillagokat. A csillagász azonban jobban látja, mert van jó látcsöve. Ilyen látcső a teológia, amit a lelkipásztornak jól kell ismernie és értenie kell a kezeléséhez. A látcsövön csak az lát, aki szabad szemmel is lát. A teológia is csak annak használ, akinek van hite a láthatatlan dolgok meglátására. Hívő lélek és teológiai képzettség együtt vezessék a lelkipásztort tudományos önművelésében... Tudnia kell sok mindenről, de a maga tudományát alaposan kell értenie.” A teológiai műveltség tehát elsőrendűen fontos, de hozzá kell tenni: nem elég. Németh László is pontosan ezt mondatja Apáczaival. A református lelkésznek ezen túl általános műveltséggel is kell rendelkeznie. Általános, de nem felületes műveltséggel! És nem is öncélú, hanem az Ige szolgálatába állított műveltséggel. Miért? A bibliai világkép alapja a teremtéstörténet. Ott olvasható a Biblia első lapján. Tanítjuk a hittanórákon. Ugyanakkor gyermekeink megtanulják a fizikaórákon, hogy Kopernikusz, Kepler, Galilei és Newton felismerték a naprendszerben és a világmindenségben uralkodó alapvető törvényszerűségeket, s megalkották azt a tudományos világképet, amely radikálisan különbözik a Biblia - és az ókor - világképétől. Arról nem is szólva, hogy a 20. század elején Einstein relativitáselmélete és Planck kvantumelmélete újabb forradalmat jelentett a fizikai világképben. A mai ember a 34-
