Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)

TUNGLI Gyula: Találkozásaim Kemenesalja művelődéstörténészével

Ferencre, a költőre és 1848-as kiválóságra, akinek hamvai a celldömölki temetőben nyugszanak. (Virághalmi Ferenc eredeti neve Blumentritt Ferenc volt, aki Révkomáromban 1826. szeptember 5-én született és 1878. szeptember 24-én halt meg. A szabadságharc idején honvédszázados volt. Tehetségét Jókai is elismerte, „maga Jókai mutatta be a múlt század 50-es éveiben, mint költőt és írót.” Egyébként ő nevezte el „timany”-nak az alumíniumot, melynek „fényes jövőt” jósolt.)22 * * *

Számos közleményben ismertette a celldömölki protestáns iskola történetét, így például 1986-ban, illetőleg I99ó-ban.23 Három szerzője van a „A Celldömölki református gyülekezet története 1924-1996” című könyvnek: Jakab Lajos, Nádasdy Lajos és Szentpály-Juhász Imre. (A 68 oldalas kötetnek a második, harmadik és negyedik fejezetét Nádasdy Lajos írta, a 4- 26. oldalig.) A református egyház Celldömölkön kezdetben csak szórványnak számított, Adorjánháza anyaegyházhoz tartozott. Viszont 1912-ben már 49 a reformátusok száma. 1930-tól önálló gyülekezetté vált, melynek lelkész-gondozója Ólé Sándor pápai lelkipásztor lett. 1947-ben a gyülekezet összlélekszáma 229. Mindezt Nádasdy Lajos dolgozatából tudjuk meg. (Szakái Elemér református esperes az említett könyvben Nádasdy Lajos életéről és munkásságáról is részletesen ír a 27-29. oldalon.2«)

Valószínű, hogy sárvári lelkészi tevékenysége folytán került a kezébe Entzbruder Dezső zenetanár művészetével történő megismerkedés. Róla egy kisebb tanulmányt írt.25 Megemlékezett a 18. századi dömölki evangélikus iskola munkájáról is.26 Helytörténeti tevékenységét nemcsak Vas,

22 NÁDASDY Lajos: Híven szolgálta a hazát tollal és karddal. = Nagyközségi és Járási Könyvtár tájékoztató füzetei (Szerk.: Káldos Gyula) Celldömölk, 1975. 30-36.

23 A fentiek filológiai felsorolása NÁDASDY Lajos: „Celldömölk forradalmi napjai 1956” című könyve 71. oldalán olvashatók.

24 SZAKÁL Elemér: Nádasdy Lajos = A celldömölki református gyülekezet története 1924-1996. Celldömölk, 1996. 27-29. A fentebb említett könyv 28-29. oldalán Szakái Elemér szombathelyi esperes felsorolja Nádasdy Lajos kitüntetéseit: 1. Kiváló Társadalmi Munkás (Celldömölk, 1979) 2. Ortutay-emlékérem (Vas megye, Szombathely, 1980) 3. Pro Űrbe Pápa (1981) 4. Kiváló munkáért (Műv. Miniszter, 1982) 5. Pável Ágoston emlékplakett (Vas Megye Tanácsa, Szombathely, 1986) 6. Kemenesaljái Napok 25. éves emlékplakett (Celldömölk, 1990) 7. Emléklap (Országos Honismereti Egyesület, Budapest, 1993) 8. Emléklap (Honismereti Akadémia, Veszprém, 1993) 9. Notitia Hungáriáé Bél Mátyás emlékérem (Honismereti Akadémia, Szombathely, 1995) 10. Pápa Város Díszoklevele tudományos munkásságáért (Pápa, 1996) 11. Új Kemenesalja Városi Újság Nívódíja (Celldömölk, 1996).

2‘3 NÁDASDY Lajos: Entzbruder Dezsó' és a magyar zene = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1984/2. sz. 45-53.

26 NÁDASDY Lajos: A nemesdölki iskola a 18. században = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1986.1-2. sz. 53-60.-258-