Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
S. LACKOVITS Emőke: Az úrvacsora Kalotaszentkirályon
tölti a bort, de ügyel arra, minél kevesebb fogyjon, ugyanis a bor maradéka kizárólag őt illeti, míg a kenyéren a lelkésszel osztozik mind a mai napig. Alpestesen a két világháború között, majd az azt követő esztendőkben még a lelkész és a presbiterek osztoztak az úrvacsora maradékán. Ma a lelkészt és a harangozót illeti ez, miután a betegeknek valót kivették belőle. Az úrvacsorás istentisztelet és a maradék szentelt elfogyasztása után Kalotaszentkirályon a szent edényeket az egyházfi megtörölgette / megtörölgeti és a térítőkkel, kendőkkel együtt elzárta/elzárja az egyházközség ládájába vagy a lelkészi irodán lévő szekrénybe. Az úrvacsoraosztás napján délután mindazok, akik éltek az úrvacsorával, istentiszteleten vettek részt, mind a szentkirályiak, mind a zentelkiek. Ilyenkor hálát adtak az úrvacsoráért és bűneik megbocsátásáért. Erre az alkalomra külön énekek szolgálnak, amelyek a megnevezett erdélyi énekeskönyvben a 145. és a 146. dicséreteket jelenti. Makkai Sándor a két világháború között végzett vizsgálata alapján mondta ki, hogy „a népi réteg széles tömegei csak passzív talaja az egyházi életnek. Nem nevelték arra, nem is szokott hozzá, hogy az egyházi közösségben személyes lelki életet éljen és áldozatokat hozzon.” Ennek tulajdonította, hogy a konfirmált egyháztagoknak mindössze 10,44%-a élt Erdélyben rendszeresen úrvacsorával. (A magyarországi átlag ennél jobb volt, 24,6%.) Az úrvacsoráról szerinte a hívek mindig csak annak kiosztásakor hallottak. Talán nem járunk messze a valóságtól, ha azt állítjuk, hogy sokak számára az úrvacsora szentsége ugyan része az egyén hitéletének, de a vele való élés vallásos szokáscselekmény (rítus), amelyben nagy szerepet tulajdonítanak a külsőségeknek. A többség tudatában bár az úrvacsora szentség, de középpontjában mégis a szentelményként értelmezett úrvacsorái jegyek állnak. A kisebbséget jellemzi csak az a tudat, amely az úrvacsora lényegét érinti, a személyes bűnbocsánatot, amelynek alapja a feltétlen hit, Krisztusnak az emberekért hozott megismételhetetlen, egyszeri áldozata. (Hálás köszönetét mondok kalotaszentkirályi adatszolgáltatóimnak, különösen is Lovász Miklósné Gere Ibolya Erzsébetnek, Gere Istvánné Kispál Annának önzetlen és rendkívül sok segítségükért.) Összefoglalás Kalotaszeg felszegi részének egyik legnagyobb faluja, a gazdag hagyományairól és hagyományőrzéséről nevezetes Kalotaszentkirály. Urvacsoravételének szokásai meghatározó szerepűek szokásrendszerében.-233-
