Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
S. LACKOVITS Emőke: Az úrvacsora Kalotaszentkirályon
rűnek kellett lennie: „Mindennemű edényeket, akár üveg, akár fa, vagy arany, ezüst és cserép legyenek, vagy rézből és bármiféle ércből készültek, elfogadunk, csak a visszaélés, fényűzés, babona és botrány legyenek eltávoztatva.” Minden tiltás ellenére készültek díszes, drága klenódiumok és liturgikus textíliák, amelyeket azért nem sikerült megakadályozni, mert a hála jelei is voltak, ahogy ezt a kalotaszentkirályi nagyszámú terítő, abrosz ugyancsak igazolja. Az úrasztalát istentisztelet előtt egy órával a lelkész, a kurátor és az egyházfi megterítik. Ilyenkor csak olyan térítőkét tesznek fel, amelyek kizárólag erre az alkalomra szolgálnak. 2-3 varrottas térítőre egy fehéret tesznek, erre kerül a kannában lévő bor, valamint két ezüst kehely, az egyik a férfiaké, a másik a nőké, továbbá egy porcelán csésze a bor merítésére. Amikor a kurátor látja, hogy fogy a bor, akkor a nagyobb kannából a kisebbe merít, amelyből azt a kelyhekbe tölti a lelkész. A kelyhek mellé helyezik el a fehér takaróban lévő kenyeret az ezüst kenyérosztó tányéron. Ezt a kenyeret vasárnap reggel, az úrasztala megtérítése előtt, egy erre a célra készített késsel felvágja a lelkész és így teszi a csíkokat a tányérra, betakarva. Ebből tör azután az úrvacsorával élni szándékozóknak. Mindezeken kívül még két fehér damaszt szalvétát is elhelyeznek az úrasztalára, amellyel minden úrvacsorázó után a kelyheket törölgeti a lelkész. Az egészet egy fehér abroszszal takarják le, amelynek a tetejére varrottas terítő kerül. Kalotaszegi szokás, hogy úrvacsoraosztáskor több, sőt sok térítőt helyeznek az úrasztalára, amelyeket évente egyszer a harangozóné mos ki. Itt terítővázat nem használnak, másutt viszont igen, amit járomnak is neveznek. Ezeken a helyeken erre borították rá a díszes térítőkét. így terítették meg az úrasztalát pl. Vajasdon, Alpestesen, de több más gyülekezetben is. Ez a térítőkkel beborított váz olyanná teszi az úrasztalát, mint egy díszes sátor, valóságos oltárszerű képződményt hozva létre. Az úrvacsoravétel rendje Az egész magyar nyelvterületen, így Kalotaszentkirályon is szigorúan kialakult és megtartott rendje volt az úrvacsora osztásának. Az ülésrendhez hasonlóan meghatározott, a közösség által kialakított, elfogadott és betartatott volt. Szentkirályon, Zentelkén a szent jegyek vétele előtt még böjtöltek is, úgy járultak az úrasztalához. A böjt, Szent Szaniszló óta tudjuk, megtisztítja a lelket és alkalmasabbá teszi a lelki táplálék befogadásra. A böjtöt — 228 —
