Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
S. LACKOVITS Emőke: Az úrvacsora Kalotaszentkirályon
magas nyakú, elől gombos vászon vagy gyolcs inget és a kék bujkát, (kék posztó kabát, fekete csiszolt gyöngyökkel) fejükre tették a fekete kalapot. Karácsonyi úrvacsorára pedig előkerült a fehér, fekete filcrátétes hosszú szűr, alatta időseknél fekete, fiataloknál zöld „priccses” nadrág és a bujka. Karácsonykor az asszonyok ugyancsak bujkát vettek, a lányok pedig fehér darócot (fehér posztókabát). Amikor különösen ünnepélyesen öltöztek fel minden úrvacsorás istentiszteletre, ugyanakkor tilalmazták az ékszerek viselését akkor, amikor az úrasztalához járultak. Feltűnő, hogy a korjelző és a családi állapotot jelölő viseletek mellett ebben a közösségben különösen gondosan ügyeltek a viselet eseményjelző voltára. Böjti időszakban, bűnbánati héten, böjtfői úrvacsorakor gyászos öltözetben jelentek meg a nők a templomban, vagyis nemcsak a családi gyászt, hanem más gyászos időpontokat ugyancsak kifejeztek vele. Mintegy hét gyásznyilvánítási alkalmat tartottak/tartanak számon, amelyből négy egyházi ünnepekhez kötődik. Bűnbánati héten az egész magyar nyelvterületen lelkileg készültek az úrvacsorára. Ilyenkor bűnnek számított egymás ingerlése is, amelyre vonatkozóan szép számmal tartalmaznak adatokat a protocollumok. A Mezőségen ebben az időszakban a legények sem jártak a lányokhoz. A Vajdahunyadi Egyházmegyében bűnbánati héten harangszó hívta reggel és este templomba a híveket, ahonnan közös imádság és éneklés után hazamentek. Az 1970-es évektől azonban már csak szombat este gyűltek össze imádságra, énekre úrvacsora vétele előtt, viszont a bűnbánati harangszó ettől függetlenül egész héten, reggel, este megszólalt. Alpestesen viszont ez az előkészület a mai napig még három alkalmat jelent, azaz három estét úrvacsora osztás előtti vasárnapon. Úrvacsorás istentisztelet előtt illett a templomot is előkészíteni, az alkalomra feldíszíteni. A lányok vagy a fiatal asszonyok takarítottak ilyenkor, több helyen zöld gallyakkal, másutt virágokkal ékesítették az úrasztala környékét és a padokat. Hagyományosan ez történt Kalotaszentkirályon is. A dél-erdélyi Vajasdon (Gyulafehérvár és Nagyenyed közötti falu) a mai napig a padokra virágokat, az úrasztala elé pedig valóságos virágszőnyeget tesznek. Az úrvacsora jegyei és kellékei Az úrvacsora szent jegyeit, a kenyeret és a bort valaki vagy valakik a kegyesség egyik legszebb megnyilatkozásaként felajánlották. Bárki adományozhatott, de előre fel kellett iratkoznia, hogy a lelkipásztor számolhasson — 226 —
