Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
NÉMETH Tamás: A halotti tor az egeraljai református gyülekezetben
A gyászistentisztelet végeztével a kántortanító vezetésével újra éneklésbe kezdtek, mielőtt a temetőbe indultak: „Testemet már felvegyétek, elvigyétek a temető helyére, hol a férgekkel lakozik, várakozik, trombita zengésére...” Zúgtak a harangok, s végig énekelve a temetési menet „utolsó útjára” kísérte a halottat. Egeralatt gyakorlatilag így végigmentek a falun, egyébként igyekeztek olyan útvonalat választani, hogy a falu minden lakójától elbúcsúztathassák. ^ Sokszor 2 órába is beletelt, míg kiértek a temetőbe, a koporsót vivő férfiak közben váltották egymást. A megásott nyitott sír mellett a lelkész felolvasta a Bibliából az örök élet evangéliumát: „Halál! Hol a te fullánkod? Pokol! Hol a te diadalmad...?” (I. Kor. 15, 55) Majd a gyülekezet közösen vallotta meg „győzedelmes hitét” az Apostoli Hitvallás elmondásával. Következett a temetés legnehezebb, legfájdalmasabb, egyben utolsó fázisa, a koporsó sírba tétele és elhantolása. Míg a hantok a koporsóra zuhogtak, a gyülekezet a 347. dicséret 3. versét énekelte (és énekli ma is): „Nincs már szívem félelmére, nézni sírom fenekére...” Végül nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy a temetésen -a kántortanító vezetésével - az iskolás gyermekek is részt vettek s énekeltek. („Ha új éneket kellett énekelni, előző napon egész délután gyakoroltuk az iskolában...” - emlékezett egy idősebb néni.) Ma, amikor a gyermeket nem szokás temetésre vinni, s ezért felnőttkorában szinte feldolgozhatatlan krízisként éli meg hozzátartozói halálát, nos, régen ebben is bölcsebbek voltak: nemcsak családi, hanem iskolai (közösségi) szinten is tulajdonképpen belenevelték a gyermekbe a halállal, az elmúlással szembeni helyes és természetes viszonyulást. Megerősítve ezzel (s egyben megelőzve!) a thanatológia tudományának egyik alaptételét: A halálra való felkészülés (nevelés) az egészséges és teljes értékű élet alapvető feladata...^ A halotti tor eredete „Az ősök tiszteletére rendezett szertartásos áldozati lakomák maradványa, amelyek a lélekhit és az ezzel összefüggő őskultusz és halottkultusz alapján fejlődhettek ki. Ez a képzetvilág meghatározta az élők viszonyát a halottakhoz, akiknek haragját igyekeztek megelőzni, jóindulatát pedig biztosíta- * 16 *4 KUNT. 1987.165. ‘5 KUNT 1981.179. 16 Magyar Néprajzi Lexikon 2. kötet (Szerk.: Ortutay Gyula) Budapest, 1979.441. — 201 —
