Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
MÉSZÁROSNÉ STENGER Katalin: Az iskolai könyvtárak szaktanácsadói és hálózati helyzete Veszprém megyében 1969-1989 között
Az iskolai könyvtárak szaktanácsadói és hálózati helyzete Veszprém megyében 1969-1989 között MÉSZÁROSNÉ STENGER KATALIN Megyénk iskolai könyvtárainak ügye az utóbbi években elért eredmények ellenére sincs összhangban a társadalmi előbbre lépés tudományos vagy tudományosnak vélt és prognosztizált, gazdasági-társadalmi életünk gyakorlati működésével is igazolt, jogos szükségleteivel. Ezen az sem változtat, hogy a részjelenségnek minősülő megyei helyzet általában országosan is jellemző. Emellett az is tény, hogy bizonyos mértékben és minőségben mégis meghaladja az iskolai könyvtárak kondíciója a nevelés-oktatás primer igényeit. Az iskola részeként építőköve annak az országosan is érzékelhető ellentmondásnak, amely szerint talpon maradásunk, előbbre lépésünk, fejlett ipari társadalommá válásunk követeli az általános tudású, egyetemes emberi értékek alapján cselekvő, de folyamatosan megújulni tudó embert, iskoláink pedig egyre kevesebb értéket, stagnáló vagy csökkenő eredményeket mutatnak fel. A nem harmonizáló nevelésnek, oktatásnak számos oka van. Közülük több társadalmi-gazdasági gyökérzetű, tehát általánosan ható és jellemző. Közel ennyi lehet a helyi viszonyokra visszavezethető, azaz szubjektív ok. Elemzésem célja nem lehet az általános okok feltárása. Az azonban igen, hogy hogyan feleltek a deklarált irányelvekre, jogforrásokra, a megye iskoláiban lévő könyvtárak munkáját befolyásolni szándékozó, működőképességüket formálni, javítani akaró intézkedések és maga a gyakorlat. Vagyis az, hogy a megye az oktatáspolitikán belül milyen könyvtárpolitikát folytatott. Arra is megpróbálok rávilágítani, hogy az iskolai könyvtári hálózati tevékenységet mennyire jellemezte a közelmúltban és mennyire karakterizálja ma a szakmai indíttatású cselekvés. Netán felbukkan-e benne az „ad hoc” jelleg. Köztudott, hogy a művelődési-oktatási struktúrában mind az irányító, mind az irányított rendszert emberek alkotják. Az ember pedig többszintű —178 —