Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)
MEZEI Zsolt: A kollégium két oszlopa: 200 éve született Bocsor István és Tarczy Lajos
ponyája. 1845-ben Bocsor maga is letette az ügyvédi vizsgát, és a pápai jogakadémián tanított: magyar jogtörténetet, magyar közjogot és európai államtörténetet adott elő. Iskolaszervező Iskolavezetőként, iskolaszervezőként is jelentős tevékenységet fejtett ki. Tanársága első éveiben megválasztották a gimnázium igazgatójának, és ő előremutató reformokat vezetett be. Az elemi iskolát elválasztotta a gimnáziumtól és megszüntette benne a latin nyelv tanítását. A gimnáziumot hat, határozottan elkülönített osztályra osztotta és a latin mellett a reáltantárgyak oktatásának nagyobb teret engedett. A segédtanítókat 3 évre nevezte ki, az osztályok élére osztálytanítókat (ma úgy mondanánk: osztályfőnököket) nevezett ki. Bevezette az osztálykönyv (napló) használatát, amelybe az előadott tananyagot, a tanulók eredményeit, mulasztásait és büntetéseit jegyezték be. Fegyelmezés tekintetében elrendelte, hogy testi fenyítést csak nagyobb erkölcsi vétségek esetében, az igazgató tudtával lehet alkalmazni. Ezzel a visszaélések és önkényeskedések ellen lépett fel hatásosan. Iskolaszervező tevékenysége a Kollégium keretein kívül is maradandó. Elnöke volt a városi iskolaszéknek, és az ő segítségével nyithatta meg kapuit a városi óvoda, a leánynevelés úttörő intézményének számító nőtanoda és a városi rajziskola. 1850-ben megalapította a Városi Zeneegyletet, amely koncertek szervezésén túl zeneoktatással is foglalkozott, tehát tulajdonképpen a város első zeneiskoláját hozta létre. Bocsor és a hegeli történetfilozófia Bocsor abban a vonatkozásban is úttörőnek számított, hogy történelemtanításában fokozatosan bevezette a hegeli történetfilozófia elemeit: ennek lényege, hogy Hegel a francia forradalmat a modernkori fejlődés csúcspontjának tekintette, a forradalomban az emberi ész megdicsőülését ismerte fel. A történelemben az emberi haladás történetét látta, amelyben egyre egyértelműbben bontakozik ki az ésszerűség, a józan ész, amely kormányozza a világot. Szerinte a történelem nem más, mint az emberi ész haladása. Magyarországon Bocsor volt az első, aki 1841-től e történetfilozófia elemeit a maga tanári gyakorlatában alkalmazta. Annak ellenére megtette ezt, hogy tanársága kezdetén már folyt a vita arról, hogy Hegel filozófiája voltaképpen ateista-e vagy sem. Sőt annak ellenére tanította ezt a pá-168-
