Mezei Zsolt (szerk.): Istennek, hazának, tudománynak. Tanulmányok a 95 éves Nádasdy Lajos tiszteletére - A Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai 19. (Pápa, 2008)

KÖBLÖS József: Szapolyai István nádor Pápán írott végrendelete

és bizalommal viseltetek Őfelsége irányában, ugyanis abban reménykedem, hogy eme fiaim, ha Isten életüket hosszúvá teszi, Őfelségének és utódainak, akikkel - amint remélem - a mindenható Isten Őfelségét megajándékozza, továbbá eme királyságnak is leghűségesebb szolgái lesznek.

Továbbá kérem Őfelségét mint legkegyesebb uramat, hogy familiárisaim és megbízottaim, akiknek teljes felvilágosítást adtam, hogyan járjanak el minden ügyben, akárhányszor csak valamilyen ügy érdekében Őfelségéhez mennek, méltóztassék őket kegyesen meghallgatni, és kérésük alapján minden dolgukban és ügyükben mint legkegyesebb és legigazságosabb fejedelem őket támogatni és nekik segítségükre lenni. Mert igen nagy reményt táplálok Őfelsége irányában, hogy halálom után is megemlékezik szolgálataimról, melyeket Őfelsége és ezen királyság javára állandóan és vérem bő hullatásával teljesítettem, és nem hagyja cserben gyermekeimet azok familiárisaival és megbízottaimmal együtt, akiknek meghagytam, hogy különösen gondjukat viseljék. Ugyanitt jelen vannak: Mihály testvér a karthauziak rendjéből, Dömötör és János testvér szent Ferenc rendjének obszerváns [ágából], Péter karomi plébános, Keszi Bertalan, valamint káplánjaim, Bodó Mihály és Tordai Tamás.

Továbbá említett rendelkezésem után, mivel újra visszaestem a test súlyos elgyengülésébe, és úgy tetszett a Magasságosnak, hogy már a test betegségének végső [szakaszába] jussak, ezért fenti rendelkezésemet mindenben érvényben hagyom, azután Istentől nekem adományozott egyéb javaimról ezt a rendelkezést készítem:

Előszöris az egy bizonyos összegű aranyforintért, melyet igen nagy szolgálataim fejében szereztem, nekem elzálogosított és lekötött összes harmincadból, melyből már korábban a Királyi Felségnek, valamint a főpap és báró uraknak és az ország lakóknak 20000 aranyforintot elengedtem, most azonfelül újfent a Királyi Felségnek ÍOOOO, a főpap és báró uraknak, valamint az országlakóknak szintén 10000 aranyforintot elengedek, alázattal és odaadón könyörögvén a Királyi Felséghez mint legkegyesebb uramhoz, továbbá igen lelkesen kérvén a főpap és báró urakat, valamint az országlakókat is, hogy méltóztassanak emlékezni szolgálataimra és már meghalt, boldog emlékezetű fivérem szolgálataira, melyeket eme királyság szent Koronája felé teljesítettünk, és a szükség idején ne hagyják cserben fiaimat, hanem méltóztassanak nekik mindenféle támogatással és segítséggel védelmükre kelni.-138-