Köblös József – Kránitz Zsolt (szerk.): A csurgói református gimnázium diákjai 1792–1867. - Csurgói Könyvtár XXV. (Pápa, 2018)

III. FORRÁSOK A CSURGÓI REFORMÁTUS GIMNÁZIUM TÖRTÉNETÉBŐL - 3. Tananyagra, tanításra vonatkozó bejegyzések

II. Szigorúan elméleti tárgyak

1. A költészet szabályai a Költészettan című könyvecske67 alapján.

2. Mitológia ugyanebből a költészettanból,68 és a tanító Pomey Pantheum mythicumát69 is hozza használatba.

3. Római költők élete a tiszteletes Budai Ézsaiás úr irodalomtörténete irányításával.

4. Római költők fordítása, különösen Ovidiustól a Keservek könyvei, részint az Átváltozások egyes részei és jelesebb meséi, Horatiustól válogatott ódák és az Ars poetica, Vergiliustól a Bucolica és az Aeneis első hat könyve. Mindezekhez költészettani fejtegetés társul.

5. Cato erkölcstanító disztichonjait, valamint a fent említett költők nevezetesebb elbeszéléseit és válogatott mondásait kívülről tanulják meg.

6. Csillagászat a tiszteletes Katona Mihály úr könyve irányításával, miután ugyanazon könyvből, mely A Föld Mathematica Leírása címet viseli, az első és második szakasz általános megismerése megtörtént.

7. Különböző műfajú versek mind latin, mind magyar nyelven való írásának gyakorlása. <Ezeket a költeményeket a tanító javítsa>

8. Aritmetikából: az egyenetlen osztás, a társaságszabály és az elegyítésszabály.

9. Görög nyelvből: a nyelvtan alapelemei és mondatok fordítása a 160. számtól a 353-ig az igen jeles Márton István úr szöveggyűjteményes nyelvtana alapján.

10. Német nyelvből: a nyelvtan ismétlése és a fordítás folytatása a 131. számtól a 294-ig az igen jeles Márton József úr kézikönyvéből.70

11. A régi földrajzból: Kis-Ázsia, Görögország, Itália és Pannonia.

12. A latin beszéd állandó [legyen.]

13. A helyesírást illetően a költői munkákat a tisztázati naplókba jegyezzék be, és minden héten legyenek a tanító vagy a tanár ellenőrzése alá vetve.

67 Az 1815-ös egyházkerületi tanterv a 4. latin osztály, a poéták számára a következőket írta elő: „2. Poétika Regulák a Pozsonyban kiadott Ars Poétika nevű könyv szerént. 3. A Mythoiogia a közelebb említett Ars Poétika szerént...” KIS 1896. 177. Alighanem Losontzi István tankönyvéről van szó, és erre gondolhatott az 1819-es tanterv is. Losontzi István: Artis poeticae subsidium in usum tyronum concinnatum. Pozsony, 1769.

68 A Losontzi-féle Ars poetica utolsó fejezete (141-159. old.) Francois-Antoine Pomey Pantheum myticum című műve (lásd a következő jegyzetet) egyes részeinek rövid kivonata.

69 Pomey, Franciscus: Pantheum mythicum, seu fabulosa deorum historia hoc epitomes eruditionis volumine breviter, dilucideque comprehensa. Lyon, 1659. Magyar kiadásáról nem tudunk, de tőlünk nyugatra számtalanszor megjelent, így pl. 1697-ben Utrechtben, 1700-ban Augsburgban, 1713-ban, 1732- ben és 1737-ben Frankfurtban, 1752-ben, 1759-ben és 1771-ben pedig Lipcsében.

70 Hogy ez melyik könyv lehetett, arra nézve az 1819-es tanterv syntaxista osztályának ide vonatkozó

részei igazítanak el minket: lingua Germanica anno primo grammatica, paradigmata et versio a

numero l°—75. e libro manuali UH németh rudimenta dicto et a clarissimo domino Stephano Márton edito, anno secundo grammatica, paradigmata et versio a numero 76-130. e libro modo dicto " C forrás 101. Márton István: Uj német rudimenta, vagyis a’ német nyelv’ első kezdete. Győr, 1801. Ebben a könyvben a nyelvtani részt szintén egy szöveggyűjtemény követi, mely valóban 294 egységből áll, majd egy szótári rész zárja.

357