Köblös József – Kránitz Zsolt (szerk.): A csurgói református gimnázium diákjai 1792–1867. - Csurgói Könyvtár XXV. (Pápa, 2018)

II. Héjas Pál: A CSURGÓI EVANG. REFORM. FŐGIMNÁZIUM RÖVID TÖRTÉNETE

146

tanári kar s a gyűjtés a gymnasiumra minden ponton megindult. Csurgó városa a mely alig száz éve. hogy szegény bevándorlóit idegen ajkú iparosokból alakult 5000 irtot szavazott meg e czélra; egyesek által pedig felekezeti különbség nélkül ez alig 4000 lakosú városkában 4000 frt íratott alá. A nagyon szerényen díjazott tanári kar 50, 100, 200 irtai adózott a nemes czélra. Az alapitó-gróf másodunokája a város lelkes Maecenása Festetics Tasziló gróf élte fogytáig 300 frtot ajánlott fel.

Kiváló szerepet vitt még e nemes czél elérésében a választókerület nagynevű képviselője Somssich Pál. ki r. cath. létére egy összehivandó nagy értekezlet diszelnökségét elvállalván, e ténye rendkívül hatással volt a nagy czél elérésére. O maga 1000 frtal nyitá meg az adakozások sorát, követte e főgymnasium nagy részben megteremtője Körmendv Sándor esperes 1000, Freystedtler Vilmos 1000 frt, Somssich Imre gróf 1000 frt. az egyházkerület évi 500 frtal, Soltra Alajos évi 50 frtal. Csorba Ede, Matolcsi József ig. tan. tagok 200—200 frtal. Úgy, hogy csakhamar 25—26000 frtal emelkedett a főgymnasium alaptőkéje.

Az erre következett 1882—83. tanévben már a Kálmáncsán tartott egyhm. közgyűlés ünnepélyesen kimondá, hogy a főgymnasiumnak létesülnie kell s a VII. osztály felállításával tényleg meg is kezdette tanintézetünk pályafutását a főgymnasium felé.

Ugyanez évben megnépesült, 129-ről 174-re, majd a következő évben 212-re felszaporodott tanintézetben zene- és énekkar létesült. Az intézet tevékeny igazgatója Vida Károly szépen sikerült ifjúsági kirándulást szervezett a magyar kikötő Fiume s az Adelsbergi hires cseppkőbarlang megszemlélésére.

163