Köblös József – Kránitz Zsolt (szerk.): A csurgói református gimnázium diákjai 1792–1867. - Csurgói Könyvtár XXV. (Pápa, 2018)
II. Héjas Pál: A CSURGÓI EVANG. REFORM. FŐGIMNÁZIUM RÖVID TÖRTÉNETE
— 123 — nasiumot annak inspektora Sarkadi Károly alsoki lelkész képviselte, ki Budapesti 18 napot igénybe vevő útját s az értekezlet lefolyását, tartalmát, végeredményét, hosszas jelentésben előadta az egyhm. A segesden nov. 8—9 napjain tartott közgyűlésén, de az ott hozott határozatok természetesen, hazánk akkori szomorú viszonyai közt életbe nem léphettek. III. A. IV. oszt. algymnasium. Az önvédelmi harcz lefolyta után, 1850 junius s deczcmber havában kelt m. közoktatási cs. k. minisztérium kibocsátványa nyomán „oly tanodának, melynek belszerkczete a gymnasiumok létszeresitési alaptervükben (Entwurf) meghagyott belszerkezet minden lényeges pontjainak meg nem felel, gymnasium nevezetet viselni szabad nem lévén“ — a csurgói gymnasium a nyilvános gymnasiumok sorából kitöröltetett 1851. aug. 4-én kelts Hauer által aláirt cs. k. főispáni hirdetménnyel. Az 1850—51. tanévben még minden maradt — kegyelemből — a réginél s a tanulók létszámában nem történt semmi változás, sőt 70-ről emelkedett 84-re, de már a következő 1851—52. tanévben majd felére 47-re apadt, sőt az 1853—54, tanévben az öt osztályban 33 növendék volt. Ez évben volt gymnasiumunk élete a fagyponton. Hosszas volna leírni a majdnem gigászinak mondható küzdelmet, melyet folytatott gymnasiumunk a végett, hogy nyilvános tanintézet maradhasson. Csak az 1851. tanévben nem kevesebb mint 16 felirat s leirat-féle lelhető gymnmunk levéltárában, természetesen 139
