Köblös József – Kránitz Zsolt (szerk.): A csurgói református gimnázium diákjai 1792–1867. - Csurgói Könyvtár XXV. (Pápa, 2018)

II. Héjas Pál: A CSURGÓI EVANG. REFORM. FŐGIMNÁZIUM RÖVID TÖRTÉNETE

— 11«

Utóbb már egyik — alkalmasint utolsó, bár buzgó mohikán

— szupplikánsCsire István libellusában 26 ekkla ad összesen 9 írt 28 krt.; de egyik világi férfiú Cs. A. 5 frtot mig 10 ekkla 10—10 krt. irt be!

Az idők szelleme, de a csekély eredmény is bírhatta rá az egyhmegyét, hogy e „kereset-ág,“ beszüntettetett.

Az anyagi ügyek mellett kiváló figyelmet fordított S. K. a tanügy reformálására s ez érdemben vélemér.ye döntő volt az intéző körök előtt; a mint ezt egy terjedelmes munkálata mutatja, melyben e kérdésekre felel meg: Mit kell a gymnásiumban s mennyi idő alatt tanitni a főtárgyakból? Mennyit a melléktárgyakból. Természetesen főtárgynak a nyelvészetet, különösen a 2 class, nyelvet veszi s arra hetenként, osztályonként 10 órát szán, a nemzeti nyelvet se mellőzi, a reáliákat is sürgeti, történet, természet, földrajz, számtan, de csak mellékesen, ott „a hol lehet időt meggazdálkodni.“ Érdekes, hogy azon újabb felfogást már akkor sürgette a földrajz tanitásánál, hogy abba hozassák bele a természetrajz tanítása, mint most tanittatik.

Említi tanitandókul: A Diaetetikát, gymnastikát, kertészetet; végül a tanmódszert illetőleg azt mondja: „fő feltételek, hogy oskolánkból a müveit paedagogus — világban (Lásd Diesterweg: Der Wegweiser) úgynevezett dogmatikai, vagy asiai methodus — miszerint bele szokták tömni s legtöbbször bottal a növendékekbe azokat, miket bevennie, minthogy nemért semmit, nincs kedve

— kiküszöböltetik, helyette az okok, a világosság s a kifejtés rendszere használtaik“ stb. stb. sürgeti az oskolai Conferentiákat, hol a tanárok tapasztalataikat, ismereteiket egymással, mint „Zenetársak“ közöljék. Ezen kivül szükségesnek látja a tudományos Deputátiókat, vizsgálati bíróságokat, melyek a tanárokat — mint

134