Köntös László (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 2015 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 14. Jubileumi kötetek 3. (Pápa, 2016)
Nyugdíjasok
SZAKÁL ELEMÉR Szakái Elemér születtem 1932. február 21-én, a Pápa melletti Adásztevel községben. Lelkészcsaládból származom, apám Szakái Ernő, anyám Gyö- mörey Irén. Szüleim 1926-tól 1964-ig, mint lelkészházaspár Adásztevelen szolgáltak. Hárman voltunk testvérek, két nővérem a pápai Nőnevelő Intézetben szerzett tanítónői képesítést, én a Kollégiumban érettségiztem, és a Teológiai Akadémián az első évet is ott végeztem. Megjegyzem, hogy családom felmenő tagjai közül és oldalági rokonságomból, akik középiskolai tanulmányokat végeztek, valamennyien pápai kollégisták vagy nátisták voltak. Legidősebb nővérem Katalin (Jóba Ferencné), a Somogy megyei Torvaj községben, később Tab kisvárosban volt tanítónő. Sajnos, ő már meghalt. Utána következett Sarolta (Szőllősy Lajosné), ő Balatonfüreden tanított és jelenleg is ott él. Én a Pápai Teológiai Akadémia megszüntetése után Budapesten folytattam teológiai tanulmányaimat, és ott szereztem lelkészi oklevelet 1956-ban. Lelkészszentelésem idejére pontosan nem emlékszem, csak arra, hogy Balatonfüreden volt és a felszentelt lelkészek közül Petrőcz László hirdette az igét. 1955-ben, a X. félév elvégzése után nyáron hivatott magához Győry Elemér püspök úr, hogy a nyári időszakra vállaljam el Zánkán és körzetében a segédlelkészi szolgálatot. Hangsúlyozta, hogy nem vagyok köteles elfogadni a kérést, de nem bánnám meg. Elvállaltam a szolgálatot. Principálisom Nádasdi Lajos volt. Az I. lelkészképesítő vizsga után 1955 őszén hivatalosan kirendeltek segédlelkésznek Kéttornyúlakra. Itt Kövy Zsolt volt a principálisom. Őt akkor gyógykezelték hosszabb ideig. Az egész körzetben 150 körüli hittanosom volt. 1956. január 1 -el Szombathelyre rendeltek segédlelkésznek. Itt Barsi Miklós volt a principálisom. Ez év őszén szereztem meg lelkészi oklevelet Budapesten. Esperesem, Vörös Lajos tanácsára, jelentkeztem a megüresedett kőszegi lelkészi állásra. Közben forradalmi időket éltünk, kijárási tilalom, határsáv stb. Az iménti okok miatt a kőszegi lelkészválasztás elhúzódott, és csak 1957. február 17-én iktattak be első parókiámra. Ez év nyarán kötöttem házasságot. Feleségem Szász Eszter, az egykor volt dr. Szász Gábor- 539-