Köntös László (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 2015 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 14. Jubileumi kötetek 3. (Pápa, 2016)

Nyugdíjasok

SZALAYNÉ GUBRICZA EMESE

Szalayné Gubricza Emese születtem Budapesten, 1943. július 4-én. Édesapám foglalkozása postatiszt, születésemkor a Hírközlési Minisztériumban dolgozott, később a pápai posta műszaki osztályán. Édesanyám Szűcs Kornélia, születésemkor háztartásbeli, majd szintén a pápai postán postatiszt. Nagyapám - Szűcs János - református lelkész volt Zánkán, felmenőim között több lelkész is volt. (Parragh Lajos ajkai, és Par- ragh Péter kupi lelkész.) Egy testvérem volt, villamosmérnökként végzett, és Sopronban tanított egy szakközépiskolában. 1985. augusztus 13-án autóbalesetben meghalt feleségével együtt.

Általános iskoláimat Takácsin, Dunakeszin, Pápán végeztem, majd a Pápai Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségiztem 1962-ben. Érettségi után a Pápai Városi Tanács Kórházában (ma Esterházy Kórház) dolgoztam egészen

1986. május 5-ig. 1982-ben beiratkoztam a Budapesti Református Teológiai Akadémiára, ahol az első lelkészképesítő vizsgát 1988. szeptember 9-én, majd a második lelkészképesítő vizsgát 1989. szeptember 22-én tettem le. 1993. október 26-án szenteltek lelkésszé a pápai református templomban.

1986. október 1-i hatállyal a szerecsenyi egyházközségbe helyezett ki Ko- vách Attila püspök úr helyettesítő szolgálatra, majd 1988. november 1-i hatállyal a Takácsi gyülekezet gondozását is rám bízta, ahol lelkipásztorrá választottak 1993. április 18-án. Mindkét egyházközség lelkipásztora voltam 2009. október 6-ig nyugdíjba vonulásomig. Lelkipásztori szolgálatom mellett 1986. május 15-től a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeiben is dolgoztam munkatársként. 1988. november 7-én Takácsiba költöztünk, és ott éltünk 2009. október 6-ig.

A takácsi gyülekezetben sok örömmel végeztük munkánkat, megszerveztük a bibliaórákat, az ifjúsági órákat, a környék ifjúsági közösségeivel ökumenikus találkozókat szerveztünk, az utóbbi időben pedig hitre hívó bábjátékokat rendeztünk a helyi és a környékbeli falvak gyermekeinek, illetve többször felléptünk a Marcalmenti kistérség összejövetelein. Táborozni vittük a hittanos gyermekeket. A hittanoktatást részben az iskolában, részben- 541 -