Köntös László (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 2015 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 14. Jubileumi kötetek 3. (Pápa, 2016)

Nyugdíjasok

— Bátky Miklós —

Nyugdíjasként még Rédén tovább végeztem a lelkipásztori szolgálatot, amit 2007. 09. 01-jével adtam át az utódomnak. Közben 2003-2004-ben újra voltam helyettes, illetve felügyelő lelkész Étén és Csépen.

Közegyházi szolgálataim az esperességem előtt, alatt és utána is voltak. Voltam egyházmegyei és kerületi diakóniai előadó, számvizsgáló, egyház- megyei tanácsbíró, egyházkerületi társadalmi missziói előadó, zsinati bíró. Részt vettem a Magyar Református Világszövetség és a Magyar Református Egyetemes Tanácskozó Zsinat munkájában, a mai napig szolgálok a Református Iszákosmentő Misszióban, s „külsősként” szoktam prédikálni a baracskai börtönben is. Amíg tehetem, szervezem és vezetem egyházmegyénk balatonfüredi hitmélyítő konferenciáit, és a kerületi nyugdíjas lelkészek és lelkészözvegyek konferenciáját. Ahová hívnak (vagy küldenek) megyek helyettesíteni, evangelizálni, szükség esetén „a békéltetés szolgálatát” (2Kor 5,18) végezni.

Miközben én is vallom: „aki engem megítél, az Úr az” (1Kor 4,4), aközben Isten iránti hálával vettem az emberektől kapott elismerést is:

2007-ben Réde Község Képviselő-testülete Réde díszpolgárává választott, 2009-ben pedig megkaptam egyházkerületünktől a Pro Pannonia Reformata díjat. Ezekért is Soli Deo Gloria!

Szolgálataimban hűséges segítőtársként állt és áll mellettem feleségem, Szabó Anna Erzsébet, akivel 1969. július 26-án kötöttünk házasságot. Őt az Őrszentmiklósi Gyermekotthonunkban ismertem meg, mint az intézet súlyos osztályán dolgozó gyermekgondozót. Isten 6 gyermekkel áldott meg bennünket. Sorrendben: 1970. Anna, lelkész (Mezőlak); 1971. Miklós, szere- tetházi ügyintéző (Dunaalmás); 1973. Erzsébet, MVZ Utazási Kft ügyvezetője (Szada); 1974. Endre a Vértes Volán buszvezetője, (Oroszlány); 1980. Dávid, lelkész (Ete, Csép); 1988. Rozália végzős főiskolás (Sopron). 2011-ben született a 20. unokánk.

Van tehát hálaadásra indító tény bőven az életemben, az életünkben, amiért „dicséret, dicsőség, tisztesség és hálaadás, a szentek Urának légyen örök magasztalás”!-463-