Köntös László (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 2015 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 14. Jubileumi kötetek 3. (Pápa, 2016)

Nyugdíjasok

— Bányai László —

intenzíven végeztem a család- és beteglátogatást is. Sok-sok gyermeket készítettem fel konfirmációs bizonyságtételre. Négyszólamú énekkart szerveztem s vezettem 20 éven át. Szolgálati időmben alakult meg s végzett áldásos munkát a közel 100 tagú Diakóniai Közösség. Városunk többi keresztyén felekezetének vezetőivel őszinte, testvéri kapcsolatban ápoltam az ökumené ügyét. Szolgálati éveimben szépült meg a maroshegyi egyházrész imaháza, s nyugdíjba vonulásom előtt néhány évvel tettem le a Budai úti templom alapkövét.

Közel 2 évtizeden át az egyházmegye missziói előadója voltam, s számtalan vendégszolgálatot végeztem evangélizációs alkalmakon, körzeti csendesnapokon egyházmegyénkben, de azon kívül is. Szolgáltam lelkészértekezleteken, egyházkerületi asszonykonferenciákon, s csaknem minden évben - püspöki felkérésre - a balatonfüredi lelkésztovábbképző tanfolyamokon előadással vagy igehirdetéssel. Aktív szolgálatom idején énekügyi és homileti- kai tanulmányom jelent meg a Református Egyház című folyóiratban.

Első szolgálati helyemen, Ácson, találtam rá hitvesemre - Baracskai Editre - akivel immár 55 éve élünk meghitt, boldog házasságban. Két gyermekünk van. Edit lányunk 1957-ben született, aki zeneakadémiai diplomával tanít az egyik budapesti zeneiskolában. László fiúnk 1963-ban született, ő egy digitális nyomtatással és fénymásolással foglalkozó üzletben dolgozik Székesfehérváron.

Örökös tagja vagyok a Honvédség és Társadalom Baráti Körének s a „Honvédelemért” kitüntető cím II. osztályában részesültem 2000-ben, s ugyanez évben városunk önkormányzata a „Székesfehérvárért” emlékéremmel tüntetett ki.

Csak a legnagyobb hálával gondolhatok egész életutamra, s mindazért, amit végezhettem, Istené legyen a dicsőség!

— 461 -