Köntös László (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 2015 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 14. Jubileumi kötetek 3. (Pápa, 2016)
Tatai Egyházmegye
— Szunyiné Szabó Judit — mellett (általános-, közép- és főiskolán tartottam órákat) temettem, bibliaórákat tartottam, ifit vezettem, és vasárnaponként legalább 3, olykor 5 istentiszteletet tartottam a környező kis falvakban (Magyaratád, Bárdudvarnok, Kazsok, Büssü, Baté, Kercseliget). Meghatározó élményeim a bárdud- varnoki és magyaratádi istentiszteletek, szentesték és a gyermekműsorok, bibliaórák, beszélgetések. Köszönet azoknak a hívő asszonyoknak is - Elvira néninek, Rózsika néninek -, akik elkísértek a temetésekre, ott énekeltek és imádkoztak velem. És az első ifis csoportomról sem feledkezhetek meg, akik hétről-hétre elmaradhatatlanul jöttek és kérdeztek, szolgáltak, és a mai napig gyülekezeti tagok, van, aki presbiter lett és van, aki lelkész. 2003-ban lehetőség adódott arra, hogy az otthonomhoz közel, Tatán végezhessem tovább a szolgálataimat. 2003. szeptember 1-jével dr. Márkus Mihály püspök úr idehelyezett, és azóta is itt vagyok beosztott lelkészként hitoktató, illetve intézményben szolgáló lelkész. 2005-ben -majd 300 év után - újra megkezdte működését a Református Gimnázium, ahol vallástanár vagyok. A gimnáziumban a hatalmas lehetőségek és feladatok mellett a felelősség is nagy, hiszen a jövő nemzedékének igyekszünk erkölcsi és hitbeli útmutatást adni egy olyan világban, ahol a hit és a vallás nem éppen korszerű, a templomlátogatás és a hit megvallása nehéz szóban és tettben is. Ezért szervezem az ifjúsági istentiszteleteket, gyülekezetlátogatásokat, diakóniai munkát itthon (Dunaalmási Otthon) és külföldön (önkéntes diakóniai év). A gyülekezeti munkában főleg a hitoktatással foglalkoztam, amit szívügyemnek tartok, és házaspáros kört vezettem második gyermekem születéséig. Családi állapotomról: Férjem Szunyi Csongor. 2005-ben házasodtunk Kaposmérőben. Gyermekeink: Ádám (2006) és Dávid (2011). Istennek hálával és köszönettel tartozom életem minden eddigi eseményéért, az Ő gondviseléséért.- 379 -