Köntös László (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 2015 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 14. Jubileumi kötetek 3. (Pápa, 2016)
Mezőföldi Egyházmegye
Jákob Judit Ibolya — szolgálat pedig annyira betölti már az életemet, hogy a kórházi lelkészi szolgálatot végezve bizonyos, hogy komoly hiányérzeteim lennének. A Semmelweis Egyetem, ill. a Gyökössy Intézet által kínált képzéseken sokat gondolkodtam és gondolkodom, de a gyülekezeti munka és a család eddig minden időmet maximálisan kitöltötte. Teológiai tanulmányaimat Budapesten végeztem, I. lelkészképesítő vizsgát 1991-ben, II. lelkészképesítő vizsgát 1992-ben tettem. Segédlelkészi évemet Fehérvárcsurgón töltöttem. 1993 tavaszán a Fehérvárcsurgói Egyházközség megválasztott lelkipásztorának, ugyanebben az évben volt Pápán a lelkészszentelésem, s szintén ez év őszén iktattak be a fehérvárcsurgói gyülekezet lelkipásztori tisztségébe. Azóta szolgálok itt Isten iránti hálával, a gyülekezet iránt érzett nagy-nagy felelősséggel és szeretettel. Helyettes lelkészként rövid ideig szolgáltam Bodajkon, Isztiméren, Kincsesbányán. Fehérvárcsurgón az 1990-es évek elején és végén felújítottuk a parókiát, az 1990-es évek közepén és a 2000-es évek legelején gyülekezeti házat építettünk, 2009-2010-es években pedig a műemlék templom külső felújítását végeztük el. Terveink között szerepel a templom felújításának folytatása a templombelsővel, ill. a parókia és gyülekezeti ház bővítése, egységes gyülekezeti centrummá való átalakítása. 1991 őszén kötöttem házasságot Jákob János tábori lelkésszel, aki 20 éve nemcsak hűséges társam, férjem, 3 gyermekem édesapja, hanem a gyülekezeti szolgálatomban nélkülözhetetlen segítségem és támaszom. Lilla lányunk 19 éves egyetemista, az ELTE Természettudományi Karának fizikus hallgatója. Márk fiúnk 16 és fél éves, a Kecskeméti Református Gimnázium 10. évfolyamos tanulója. Hanna lányunk 9 éves, a Székesfehérvári Talentum Református Általános Iskola 2. osztályos kisdiákja. Egész életemet, lelkipásztori szolgálatomat már a teológiai évek alatt és azóta is az alábbi sorok határozzák meg: „...mert én megtanultam, hogy azokban, a melyekben vagyok, megelégedett legyek. Tudok megaláztatni is, tudok bővölködni is; mindenben és mindenekben ismerős vagyok a jóllakással is, az éhezéssel is, a bővölködéssel is, a szűkölködéssel is. Mindenre van erőm a Krisztusban, a ki engem megerősít.”(Fii 4,11-13)-37-