Köntös László (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 2015 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 14. Jubileumi kötetek 3. (Pápa, 2016)
Tatai Egyházmegye
— Molnár-Varga Péter — A gyülekezetben végzett jelenlegi munkánk egyik legfontosabb területe a gyermekek között végzett szolgálat. Az itt töltött nyolc év alatt a hittancsoportok és a hittanosok számát is sikerült megháromszorozni. Különösen nagy kihívást jelent Bábolna város missziója, mert bár kisvárosról van szó, de történelme, valamint a lakosság vegyes összetétele megnehezíti a lelkipásztori munkát, ráadásul ehhez semmilyen infrastrukturális háttérrel nem rendelkezik a gyülekezet (még a templom sem az egyházközség tulajdona). Ennek ellenére úgy érzem, hogy az Isten Lelke megáldja szolgálatunkat. Ebben a munkában a banai egyházrész hathatós támogatása mellett az egyházmegye és az egyházkerület támogatását is élvezzük. Mindezek az erőfeszítések azt is szolgálják, hogy az egyházmegye nyugati szélén élő anyagyülekezet, melynek komoly múltja van, megőrizhesse önállóságát, képes legyen továbbra is fenntartani lelkészi állását. Jelenleg minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megőrizzük azt a gazdag tárgyi és szellemi örökséget, melyet református őseink ránk hagyományoztak. Szűkös anyagi kereteink miatt az állagmegőrzés is nagy gondot okoz, ráadásul a lelkipásztori szolgálatot az is nehezíti, hogy a két település bár csupán 5 km-re fekszik egymástól, egészen más lelki és szociális háttérrel rendelkezik. Lelkipásztorként meg kell felelni egy tradicionális falusi gyülekezet elvárásainak, valamint egy fiatalos, éppen éledő gyülekezet kihívásainak. Személy szerint komoly feladatnak látom, és lelkesen dolgozom azon, hogy a gyülekezetek ifjúságát megszólítsuk, és a konfirmáció után is megtartsák református identitásukat. Ebben és minden munkánkban nagy segítségünkre van az egyházmegye nyugati-déli részén aktívan működő „Hét Határ” kiskör. Minden olyan feladatban mely a kisebb gyülekezetek erejét meghaladná, összefogunk, és az Úristen segítségével ott is célt érünk, ahol egyedül elbuknánk.- 342 -