Köntös László (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 2015 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 14. Jubileumi kötetek 3. (Pápa, 2016)

Somogyi Egyházmegye

— Heidfogel Pál —

útján a műemlék templomot teljesen renováltuk, majd a parókia teljes felújítását, átalakítását is befejeztük.

2006-ban visszavettem a régi családi nevet. A Teológia elvégzése után Somogybán kezdtem volna a lelkészi szolgálatot, de elterjedt szokás volt a lelkészcsaládokban, hogy apa-fia együtt szolgáljon. Igaz, sok áldása is volt.

2008-ban karácsony előtt Kálmáncsára, a történelmi helyre jöttem, Szegedi Kis István reformátor késői utódjának, Kálmáncsai Sántha Mártonnak a szülőfalujába. Az akkor virágzó Kálmáncsa mezőváros és gyülekezet ma csak árnyéka önmagának. Ez jellemző a másik három gyülekezetre is, hiszen az utóbbi 60 év alatt a gyülekezetek létszámban 5-10%-ra csökkentek. Istennek hála, 2011-ben Istvándi kicsiny gyülekezetében volt a lelkészi beiktatásom, ezzel az Igével: „Eredj haza a tiéidhez!”(Mk 5,16-20). A körzethez tartoznak: Kálmáncsa, Istvándi, Darány, Homokszentgyörgy gyülekezetei. „Segítsd meg népedet, áldd meg örökségedet, légy pásztora, és gondozd örökké!”(Zsolt 28,9). Itt szeretném befejezni lelkészi szolgálataimat, s majd Istvándiban földi nyughelyen várni a feltámadást.

Hálát adok Istennek, hogy mindeddig hét templomot és négy parókiát renoválhattam. Feleségemmel, Máriával 2015-ben tartottuk házasságunk 29. évfordulóját.

Kedves időtöltésem az egyháztörténet kutatása, megismerése, a teológia művelése, a nekem adatott talentum szerint. Sok nyomorúság ellenére, amit génjeinkben hordozunk, s amit hozzá a környezetünkből felvettünk, ma se mondok mást, mint amit a konfirmáló Igében kaptam, amivel elindulhattam e pályára: „Mert megbánhatatlanok az Istennek ajándékai és az ő elhívása” (Róm 11,29).- 244 —