Köntös László (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek..." A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 2015 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 14. Jubileumi kötetek 3. (Pápa, 2016)
Pápai Egyházmegye
KOVÁCS ELEMÉR Nevem, mint édesapámé is, Kovács Elemér. Hadműveleti területen, frontvonalban születtem a makói kórházban 1944. augusztus 11-én. Ott keresztelt meg vitéz dr. Bánáthy Péter vallásoktató lelkész. Édesapám Sárospatakon, édesanyám Kecskeméten szerzett református kántortanítói oklevelet. Testvérem nem született, szüleim a béke beköszöntével elváltak. Ez a tény, bár szeretettel bátorítottak, további életemben többet jelentett, mint elgondolható lenne, mert nem tudtam elfogadni, belenyugodni. Sárvárra kerültem nagymamámhoz. Az óvoda a városi iskola - ahol édesapám is tanult - épületében volt, abban az épületben, ahol Sylvester János nyomdagépe is állott valaha. Mint elemista a városi könyvtárban, Urbán László igazgató úr engedélyével, a második osztályt elvégezve használhattam a felnőtt könyvtárat. Mindketten megegyeztünk abban, hogy érdeklődési körömmel ez esik egybe. A gimnáziumot a jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban, az érettségit az újszegedi Rózsa Ferencben kezdtem, illetve szereztem meg. Hamarosan fizikai munkás lettem, majd nyolc év múlva a Szentírás tekintélyének hatására Pe- terdi Béla, Hörömpő Gergely, Csuka István lelkipásztorok és I. Madarász Lajos, Fónagy Zoltán esperes urak, valamint Kalocsay Ferenc kántor-karnagy eligazító példaadásával megkezdtem 1970. október 1-től az 1975-ben I. lelkészképesítővel végződő budapesti tanulmányaimat a Teológián. Ma is meghat, ha emlékezem az aulában elhelyezett igére, amit a felvételi vizsgára menve láttam meg először: „Lön világosság”. Pécsi segédlelkész lettem, de ősszel már a nagyvátyi gyülekezetben folytattam, és innen tettem le a II. lelkészképesítő vizsgám jó eredménnyel. Közben a Fasorban lelkésszé szentelésem is megtörtént. Ezután a nagyvátyi gyülekezet megválasztott lelkészének. Beiktatásom és házasságkötésem Kovács Margit pápadereskei lelkipásztor szülők leányával 1976. december 6-án történt. Apósom vette ki tőlünk az esküt. A beiktatást és a házasságkötést, ha együtt tartják, azt „paplakodalomnak” nevezik Baranyában. Itt szolgáltam 1980 tavaszáig. Itt született fiam, aki a rendőrség kötelékében szolgál 14 éve. Feleségem egészségügyi végzettségű, fiunkat nagy gonddal és szeretettel neveltük.- 160 -
