Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Barsi Egyházmegye

Barsi egyházmegye

1917. szeptember 17-én házasságra léptem Szabó Zsigmond kissárói református lelkésszel, és négy félárva gyermekének nevelését is vállaltam a kissárói tanítónői állás mellett. 1925-ben nyugdíjazásomat kértem. Férjem 1926. október 5-én elhunyt, s a kegyeleti év leteltével Szódóra, családi házunkba költöztünk. Lelké- szi nyugdíjat az illetékes csehszlovák hivatalos közegek hanyag magatartása miatt öt évig nem kaptam, pedig ekkor a gyermekek közül még három ellátatlan volt, s kettő házon kívül, városban tanult. Gyermekeink: Zsigmond nagyodi református lelkész, Sarolta, férjezett Závory Zoltánná, tanár felesége,202 Pápa, István újbarsi református lelkész, Erzsébet polgári iskolai tanár, Léva. Miután mindannyian célba jutottak, a szódói házban egyedül maradtam, életük folyását örömmel nézem, s látogatóba való hazatérésük hoz változatosságot falusi, csendes életembe.

Szódó, 1943. június 15-én.

özvegy Szabó Zsigmondné, Kosztolányi Jolán saját kezűleg, nyugalmazott tanítónő, református lelkész özvegye

ÚJBARS

Szabó István lelkész

1909. május 22-én születtem Kissáró (Bars megye) községben. Édesapám néhai Szabó Zsigmond, az ottani gyülekezet lelkipásztora volt (meghalt 1926. október 5., Kissáró), édesanyám néhai Vargha Erzsébet (meghalt: 1915. október 4., Kissáró), nevelő anyám Kosztolányi Jolán, volt nagyölvedi tanító, Kosztolányi Dávid leánya. Édesanyám testvérei voltak: néhai Vargha Sándor révkomáromi, néhai Vargha Dezső somogycsurgói,203 Vargha Géza pestszentlőrinci lelkipásztorok.204

202 Závory Zoltán 1916-1924 között a pápai református gimnázium tanulója volt. Ezután a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult 1924-1928 között. 2 évig tanársegédként dolgozott az akvarell és rajzpedagógia tanszakon Baranszky E. László mellett. 1930-ban a pápai ipariskola rajztanára, művész-tanára lett. A református kollégiummal továbbra is tartotta a kapcsolatot: adománnyal támogatta a rajzjutalomra szánt alapot. A Ballag már a vén diák című kiadvány címlapját is ő tervezte, mely Fáber Kovács Gyula pályamunkája volt. A szerző ajánlása: „Első munkámat szeretettel ajánlom az én két édes anyámnak: annak, aki életet adott, és a 400 éves pápai Alma Maternek, aki fölnevelt.” A könyv 1931-ben a Kollégium 400 éves évfordulójára kiadott alkalmi kiadványok sorában jelent meg. FÁBER KOVÁCS 1932. PONGRÁCZ 1933.178-179. AII. világháború után Pápa város első rendőrkapitánya lett, majd az ipariskola igazgatója volt 1948 és 1951 között. 1956-ban bíróság elé állították. 1968-ig rajztanárként működött, abban az évben nyugdíjazták. Jelentős restaurálási munkálatokat is végzett: részt vett a kalocsai székesegyház, az ajka-tósokberéndi, egervári, hőgyészi, káldi, nagylózsi és sárvári templomok felújításában. 2000-ben hunyt el Szilsárkányban. Református Kollégium Évkönyve. 1916/17. 66. 1917/18. 130, 158. 1920/21. 23, 25, 27.1921/22. 32.1922/23. 45. 1923/24. 55. 1924/25. 43.1925/26. 51.1926/27. 76.1927/28. 91.1930/31.40.1931/32.12.1933/34. 61.1937/38. 45. HORVÁTH 2008. 25.

2U ’ Vargha Dezső Kisölveden (Hont vm.) született. Apja Vargha Kálmán kántortanító, anyja Kmoskó Mária volt. A teológia első 3 évét Pápán végezte 1905-1908 között. Felesége Darab Erzsébet, Darab Lajos csurgói igazgatótanító leánya lett, 1913-ban kötöttek házasságot. 1911-1913 között Csurgón segédlelkész volt, innen Görgetegre hívták, ahol 2 évet szolgált, majd 1915-1935 között ismét Csurgón lelkészkedett.-157-