Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Veszprémi Egyházmegye

Veszprémi egyházmegye 1935. július havában feleségül vettem dr. Miké Pál balassagyarmati gimnázi­umi tanár45 és Végh Mária népi származású szülők nyolcadik gyermekét, Juditot. Házasságunkból eddig 3 gyermek született: 1936-ban Mária, 1938-ban József, 1943-ban Csaba, kiknek felneveléséhez és lelkipásztori munkámnak végzéséhez Isten áldását kérni meg nem szűnök. Hajmáskér, 1943. július 1. INOTA Kántor Gyula lelkész 1891. szeptember 9-én születtem Sorkitótfaluban (Vas megye). Szüleim: Kán­tor György és Gueth Terézia, egyszerű földművesek voltak. Édesanyám 1 éves koromban, édesapám 9 éves koromban meghaltak. Elemi iskola V. osztályának elvégzése után legidősebb bátyám, ki gyámom is volt, Pápára vitt taníttatni. Gimnáziumot 1902-ben kezdtem, s 1910-ben érettsé­giztem a híres pápai kollégiumban. Érettségi után 1910-ben a pápai teológiára iratkoztam be. Teológiát 1914-ben végeztem el jó eredménnyel. A teológia elvég­zése után néhai Németh István, akkori püspök úr Várpalotára rendelt helyettes lelkipásztornak. Mint fiatal, kezdő lelkipásztor itt kezdtem szolgálatomat az első világháború kitörése előtt. 1914. december végén esperesi rendelettel Várpalotáról Papkeszire küldet­tem segédlelkészül néhai Szeness Imre46 mellé. Itt csak kettő és fél hónapig vol­tam. Innen esperes úr Szentgálra rendelt helyettes lelkipásztorul. 1915. március 12-től ez év végéig voltam helyettes lelkipásztor és tanító is, 1916. január 1-től pedig csak helyettes tanító voltam május végéig. Ekkor Zánkára küldettem helyet­tes lelkipásztornak. Ez év szeptemberében tettem második lelkipásztori vizsgát jó eredménnyel. December végén innen Tápra mentem helyettes lelkipásztornak. Itt szolgáltam 1918. október 1-ig, mikor is megbetegedtem úgy, hogy szolgálatomnak nem tudtam eleget tenni. Püspök úrtól betegszabadságot kaptam, mely 1919. feb­ruár 1-ig tartott. Meggyógyulásom után püspök úr Szombathelyre rendelt hitokta­tó segédlelkésznek. Az átkos emlékezetű kommunizmus alatt, mikor az iskolák­ból kitiltottak, lakásomon tartottam az órákat. S bizony többszörösen megtör­45 Mikó Pál 1870. január 13-án születetett Losoncon. Tanulmányait a budapesti egyetemen foly­tatta, ott is doktorált. Szarvas Gábor tanítványa volt, magyar nyelvészettel foglalkozott. 1895-től a székelyudvarhelyi állami főreáliskola magyar-latin-görög szakos tanára lett, 1898-tól Bártfán, majd 1907-től a balassagyarmati főgimnáziumban (Balassi Bálint Gimnázium) tanított. Fő tárgyai mellett hittant is oktatott. A Madách Önképzőkör vezetője, majd 1914-ben rövid ideig az intézmény igazgató­ja is volt. 1941. október 3-án hunyt el. SZINNYEI1891-1914. VIII. 1356-1357. SZÁSZ 2002.140-148. 46 Szenes Imre 1847. május 7-én született Magyarbarnagon tanítói családban. Elemi iskoláit szü­letése helyén, gimnáziumi és teológiai tanulmányait Pápán végezte. 1872. novembertől 1873. márciu­sig Tótvázsonyban segédlelkészi szolgálatot végzett. Az 1873-ban Győrben tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé, az egyházkerület anyakönyvébe nem írta be magát. 1873-tól 1879-ig Tihanyban, 1883-ig Magyarbarnagon, majd 1929-ig Papkeszin volt lelkész. Felesége Bertók Mária volt. 1929. január 14-én 83 éves korában hunyt el. DREL II. 217. a. 1936. 83-84. TtREL I. 8. d. 8. Magyarbarnag. 33. d. 9. Papkeszi. 1.2. II. 34. d. 11. Tihany. 27. Tótvázsony. 3,62. KRÁNITZ 2012.21.-994-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents