Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Veszprémi Egyházmegye
Veszprémi egyházmegye lett. (Tudniillik a szomszédok és rokonok is megjelentek a házi istentiszteleteken.) Am a templomlátogatók száma ennek nyomán sem emelkedett. Sok szeretettel fáradoztam a helybeli „Hangya” szövetkezet felvirágoztatásán, melynek kétévi megszakítással 1913 óta igazgatósági elnöke vagyok. Hegyi Lajos református kántortanító úrral,10 ki a helyi Hangya ügyvezető igazgatója, eredményesen dolgoztunk a „Hangya” Központ révén történő borértékesítés kiépítésén, s ebbeli munkásságunkért mindketten a Központ bronz érdemérmét kaptuk. 30 évi rendes lelkipásztori szolgálatom után hálát adok az én jó Istenemnek, hogy adott nekem erőt, egészséget, tehetséget hirdetni az 0 nagyságos cselekedeteit. Hálát adok, hogy adott nékem az én jó Istenem erős, rendíthetetlen hitet és az Ige hirdetésében lankadatlan kitartást. Ha erőtlen ajakkal is, de mindig hittel, meggyőződéssel, lelkesedéssel hirdettem az Igét. Annak hirdetését sohasem éreztem robotnak, sőt magamnak is sok-sok lelki gyönyörűséget szerzett, és sok vigaszt nyújtott az idejében alkalmazott Ige. Rendületlenül hiszek abban, hogy a Lélek érintésére az a ma vallástalannak látszó balatonmelléki református magyarság visszatér az ősök hitéhez, vallásosságához. Addig pedig féltő szeretettel, a vallástalan irányzatot borongó, fájó, de mégis bízó lélekkel nézve, tovább pásztorolom a rám bízott lelkeket, remélve, hogy egyszer így számolhatok be az én jóságos Istenemnek: itt vannak, Uram, akiket reám bíztál, akiket nekem adtál, egy is azok közül el nem veszett.* * * * 16 Ehhez adjon nekem erőt mindvégig a kegyelmes Atya, az én jóságos Istenem, s pályám végén bocsásson meg az én bűnös lelkemnek! Balatonhenyén, 1943. év szeptember hó 1-én. BALATONKÖVESD-CSOPAK Németh János lelkész Sáregres községben (Fejér vármegye) születtem 1904. április 3-án földmívelő szülőktől. Szüleim a lelkipásztor bíztatására taníttatni kezdtek, s így kerültem előbb a gyönki algimnáziumba, majd az alsó négy osztály elvégzésével a pápai református kollégiumba. Jeles és jó rendű tanuló voltam a középiskolában, s az voltam a teológián is, ahova nem annyira a magam lelki indításából, mint inkább a szüleim kérésének engedve kerültem, mert nekik legfőbb vágyuk az volt, hogy pap legyek. Magam gazdasági pályát akartam választani, talán azért is, mert falusi gyermek lévén bennem élt a föld ösztönös szeretete, de a Sors könyvében más volt megírva: olyan pályát választottam, ahol minden ambíciómnak a lelkiek felé kellett irányulnia. A pápai teológián 2 évet töltöttem, a 3. és 4. évet, illetve évfolyamot pedig a montpellieri és párizsi protestáns teológiákon végeztem, minde16 Hegyi Lajos 1899-ben született Balatonhenyén. A Pápai Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói oklevelet. 1920. október 10-én választotta tanítójának a balatonhenyei egyházközség. A faluban élte le életét. 1987-ben hunyt el. DREL II. 217. a. 1921. 29. Egyetemes Névtár. 1930-32. 92-93. 1935. 105,106.1941.129,130,131. Egyházkerületi Névtár. 1926.59.1928.65. LACKOVITS 1987. 72-73. 16 Utalás az elveszett juh példázatára: Mt 18,12-14 || Lk 15,3-7-985-