Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Tatai Egyházmegye

Tatai egyházmegye Jelenlegi állásom díjlevelét 1938. november 30-án állította ki az állást fenn­tartó Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság az állás korábbi szerző­dése alapján. Felszentelésben 1939. október 11-én részesültem Pápán. Mihelyt állásom körülményei megengedték, azonnal megnősültem. Nagy László tatabányai kántor-főtanító232 leányát, Katalint (született Tatabányán 1919. szeptember 20.) vettem feleségül 1938. december 26-án. Házasságunkat a jó Isten három gyermek­kel áldotta meg: Ferenc nevű fiam született 1939. december 26., Csilla lányom szü­letett 1941. március 18., Csaba nevű fiam született 1943. március 15-én. 1938. december 19-én nevemet az idegen hangzású „Perpéth”-ről hazafias ér­dekből „Perjési”-re változtattam át belügyminiszteri engedéllyel. Kelt Tatabányán, 1943. június hó 25-én. Perjési Ferenc Balogh Gábor segédlelkész Pápán születtem 1914. szeptember 30-án régi tisztviselő családból. Tanulmá­nyaimat a pápai református gimnáziumban és teológiai akadémián végeztem el. A segédlelkészi oklevelet 1939. február 22-én szereztem meg, és ezután május hóig állás nélkül voltam. 1939. május 1-én a Főiskolai Könyvtárban kaptam mint kisegí­tő könyvtáros alkalmazást, és mint bejegyzett segédlelkész bekapcsolódtam a pá­pai gyülekezetben végzett lelki munkába, mint az Ifjúsági Egyesület ügyvezető alelnöke. Sok alkalommal dolgoztam a lelkészi hivatalban, és az istentiszteletek végzésében is részt vettem. 1939. december 1-től 1940. szeptember 30-ig Ácson, 1940 októberében Mocsári voltam segédlelkész. 1940. november 1-től 1941. január 1-ig Nagysápon mint helyettes lelkész egy lelkészválasztást vezettem le. 1941. ja­nuár 1-től 1942. június 1-ig Vérteskethelyen lelkész-tanítói minőségben szolgál­tam, ahol Isten kegyelméből sikerült az ifjúsági munkát megalapozni és a kellő feltételeket megteremteni. Itt a népművelési és a közigazgatási ügyekben is tevé­keny részt vettem. 1942. június 1-től a tatabányai gyülekezetben szolgálok, ahol a társulati iskolákban folyó vallásoktatói munkán kívül és az Istentől nyert szerény talentumok szerint igyekezem egyházam javát előmozdítani. Dr. Bányay Lajosné lelkészözvegy Dr. Bányay Lajosné, született Szilágyi Lenke Ilona, aki 1897. november 27-én Hódmezővásárhelyen született. Szülei Szilágyi László és Takó Ilona voltak. 1914 júniusában a hódmezővásárhelyi állami óvónőképző intézetben jeles eredmény­nyel oklevelet nyert. Özvegységre jutván233 a Bányatársulattól kis trafikot kapott, ahol szorgalmas munkájával jövője biztosítva van. 232 Nagy László 1902-től tanított Tatabányán. Egyházkerületi Névtár. 1903.75.1904. 75.1905. 74. 1906. 75.1907. 96.1908. 206-207.1909.156-157.1910.158-159. Egyetemes Névtár. 1911. II. 170.1912. 123.1913-15.85.1930-32.91.1935.104.1941.128. 233 Férje Bányai Lajos lelkipásztor volt, aki 1890-ben született Hódmezővásárhelyen. Apja Bányai Sándor, anyja Miklovicz Emília volt. Tanulmányait Debrecenben és Heidelbergben végezte. 1914-ben-973-

Next

/
Thumbnails
Contents