Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Tatai Egyházmegye
Tatai egyházmegye szülők leányát, kivel 10 hónapot töltöttem felejthetetlen boldogságban. 1923. augusztus 4-én született kisleányunk, Zsuzsanna, és szeptember 12-én már feleségem koporsója sötétlett a kis bölcső mellett. A temetés után a siófoki állomáson találkoztam Ravasz püspök úrral. Magához ölelt, s csak ennyit mondott: „jaj, fiam!” Ez az ölelés, meg Haypál Benőnek, ki engem atyai barátságára méltatott, gyönyörű levele, melyet legkedvesebb emlékeim között őrzök, lassan visszaadták életkedvemet. A résztvevő szeretet sugara áthatol a legsűrűbb sötétségen is, és megmutatja, hogy vannak áldott szívek, akik szeretnek bennünket, s elesettségünkben magukhoz emelnek. 1925. november 19-én árva kisleányomnak édesanyát, magamnak hűséges, áldott segítőtársat találtam Précsényi Erzsébetben, a volt pálfai rektor, Précsényi Sándor154 és Széli Ilona leányában. A következő évben, 1926. október 17-én született Sándor fiunk. Nagyon boldog évek következtek, békesség, növekedés a családi és gyülekezeti életben egyaránt, s bizony, őszinte könnyek és csókok között vettünk búcsút a szép kis Medinától, mikor szülőfalum 1931 tavaszán egyhangúan hazahívott. 1931. évi március hó 29-én iktatott be Naszályon Lőke Károly esperes úr elődöm, Vörös János155 helyébe, aki az év április 1-vel nyugdíjba vonult. Azóta itt élünk zajtalan, békés munkálkodásban. 1935. március óta cukorbeteg vagyok, s alázatos szívvel hordozván keresztemet, egyre jobban erősödik bennem a boldog megismerés, hogy ha a mi külső emberünk megromol is, a belső mindazonáltal napról napra újul.156 Naszály, 1943. június 30. Szőnyi József lelkipásztor NESZMÉLY Csizmadia Dániel lelkész 1898. október 10-én születtem Noszlopon, Veszprém megyében. Szüleim gimnáziumba adtak Pápára, és ott végeztem el a teológiát is. Ebből a faluból sokan lettek lelkészekké. Az akkori tanító157 magánélete nem állt bár a falu előtt 154 Précsényi (Precsányi) Sándor 1888-tól volt rektor, 1898-1915 között Pálfán tanított. 1905-ben az ő indítványára alakult meg a Hitelszövetkezet. 1906-ban megszervezte a Dalárdát. 1915. május 2- án hunyt el. DREL II. 104. a. 1915. júl. közgy. 5. Egyházkerületi Névtér. 1899. 65.1900. 62. 1901. 77. 1902. 77.1903. 53.1904. 53.1905. 53.1906. 53.1907. 68.1908.142-143.1909.106-107.1910.110-111. Egyetemes Névtár. 1911. II. 132.1912.107.1913-15.75. ULRICH 1972.33,84. 155 Vörös János segédlelkészi szolgálati helyei: Mocs, Nagysáp, Tata, Szőny. 1899-1931 között na- szályi lelkész volt. 1932. szeptember 25-én hunyt el 63 éves korában. Felesége Hanák Mária volt. TREL Kgy. jkv. V. 378,416,460,493, 500, 525. TtREL I. 8. d. 8. Mocsa. 12. d. 9. Naszály. I. 2. II. 37. DPL 1932.167. TÍMÁR 1993.44. 166 2Kor 4,16 157 1890-től Szalai József (mellette 1900-tól második tanítóként Trombitás Lajos működött), 1902- tői Herczeg Béla, 1908-tól Dezső Lajos volt Noszlopon a tanító. TÓTH 1927.66. ÁCS 2000.134-136.-945-
