Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Tatai Egyházmegye

Tatai egyházmegye

vármegye,06 Pápai Kollégiumi Lapok, Debrecen.95 * 97 1943. évben Új élet felé címen könyve jelent meg.

NAGYIGMÁND Tapsonyi Sándor lelkész

Születtem 1892-ben Mezőlakon földműves szülőktől. A családban 6-ik gyermek vagyok, egyben a legkisebb. Szüleim az éneklő és imádkozó ősök szent örökségét hagyták reánk. Testvéreim közül 2 csecsemőkorban, egy pedig 15 éves korban, pünkösd első ünnepén a templomban halt meg. A gyermekek megoszlása 4 fiú és 2 leány. Maradtunk hárman, 1 leány és 2 fiú. Falunk nagy grófi birtokkal98 erősen körülzárt és a fejlődéstől megfosztott magyar falu. Mint gyermek fájó szívvel láttam falunk sorvadását és nagy vérveszteségét, amit az Amerikába való kivándorlás évről évre előidézett. Mivel nem lehet semerre terjeszkedni, a sok gyermekkel megáldott falu fölöslege részint Amerikába költözik el és vész el örökre, részint vasutasnak, iparosnak és kis százalékban a kollégiumba mennek, melynek kövét a mezőlakiak is hordták, mint Pápa szomszédságában levő ősrégi református többségű falu lakói. A század végén a régi, 1 tanerős iskolába tanítónőt választanak, akinek a megjelenése új világot hoz a régi helyébe. 1898-ban az én elsőosztályos koromban tanít bennünket az első tanítónő.99 Szüleim lelki szemei előtt az lebeg, hogy az egyik fiút ki kell adni a házból, hogy az ősi birtokon csak 1 maradjon, de ezt is elküldik a pápai földműves iskolába, hogy a gazdálkodás alapelemeit megtanulhassa. 1905-ben a 6-ik elemi bevégzése után, amit kétszer kellett járnom, mert december 21-én születtem, és lelkipásztorunk100 nem

95 A Nemzeti Figyelő politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap volt, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének (TESZ) hivatalos közlönye. Felelős szerkesztőként Szörtsey József jegyezte. 1927. december 5. és 1944. december 10. között jelent meg. VOIT 2000.445.

99 A Mosonvármegye című lap 1903 és 1944 között jelent meg Mosonmagyaróváron több néven: Magyaróvári Hírlap, Magyaróvári Hírlap - Mosonvármegye, Mosonvármegye - Magyaróvári Hírlap. Alcíme szerint: Mosonmegyei Községi és Körjegyzők Egylete hivatalos közlönye, Független politikai, társadalmi és közgazdasági hírlap, Politikai, társadalmi és közgazdasági hírlap. Hetente, illetve hetente kétszer jelent meg. Felelős szerkesztője Anda Gyula, Schöpf Sándor, Ruff Andor, Sós Ágoston és Mild Gyula volt. HORVÁTH 2000.478-481.

97 Debrecen címen két lap is megjelent: 1869 és 1919 között a Debreceni Lapok utóda viselte ezt a nevet, a másik pedig 1924 és 1949 között politikai napilapként létezett, szerkesztője Pálfy József, Bolgár István, Kiss István és Koncz Antal volt. SZALACSIRÁCZ 1973.37-41.

98 Mezőlak 1763-tól a gróf Esterházy család birtoka volt. ILA-KOVACSICS1964.265.

99 Tóth Julianna volt az első tanítónő Mezőlakon, az 1898/99. tanévben tanított ott. Egyházkerületi Névtár. 1899. 82. TÓTH 1927.52.

100 G(áborjáni) Szabó Mihály 1872. március 10-én született Méhteleken, apja G. Szabó Lőrinc lelkész volt. Gimnáziumi tanulmányait Szatmáron kezdte, majd Debrecenben fejezte be, ahol a teológiát is végezte. Pályája kezdetén Füzesgyarmaton, Körösladányban és Szentesen működött. 1897-től 1905-ig Mezőlakon szolgált. 1905-ben Tiszabecsre került lelkésznek, ahol 1918-ig szolgált. Egy rövid időre Szatmárra költözött. 1920-ban választotta meg lelkészének a csaholci gyülekezet. 1937-1942 között a szatmári egyházmegye esperesi tisztét is betöltötte. Felesége Szabó Hermina volt. 1945-ben hunyt el. Munkatársa volt a Dunántúli Protestáns Lap, a Debreceni Protestáns Lap, a Magyar Szó, a Nagybánya és vidéke, stb. című lapoknak. DREL1.1. u. Mezőlak. 1, 8. Egyetemes Névtár. 1911. II. 172.-925-