Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

1918. november 9-én kerültem haza. ... „Sorsát senki sem kerülheti el”... mondja a közmondás. Bármennyire „rugódoztam az ösztön ellen”,448 egyik tanáromnak: Csizmadia Lajosnak kijelentettem: minden inkább leszek, csak pap nem. Mikor 1918-ban lent voltam Romániában, nagynéném kérve kért levélben, hogy iratkozzak a teológiára, akkor felmentenek a katonaságtól, én inkább az olasz harctérre való áthelyezésemet kértem, de nem sikerült. Mikor a háború végén hazajöttem, más lehetőség híján beiratkoztam a teológiára. Attól kezdve szolgálok meghajolva az isteni kényszer előtt. Kápláni vizsgát 1922-ben, második lelkészképesítő vizsgát 1924 szeptemberében tettem le „jó eredménnyel”. 1923. január 6-án Csetényben (Veszprém megye) Bállá Endre lelkész449 mellett szolgáltam mint segédlelkész 1924. október 1-ig. 1924. október 9-én Somogyba: Ma- gyaratádra helyezett főtiszteletű dr. Antal Géza püspökhelyettes úr, és 1926. február 18-ig voltam Jóba József lelkész mellett. 1926. február 20-án Halka Sándor esperes úr Erdőcsokonyába rendelt esperesi káplánnak, ahol 1927. február 3-ig szolgáltam. Utolsó kápláni helyem Kadarkút, Mosonyi Sándor mellett voltam

1928. január 21-ig. Itt sokat küszködtem a kezdődő gyomorbajjal. 1927. december

27-én Hencse (Somogy megye) egyházközség rendes lelkészének megválasztván,

1928. január 22-én Németh József akkori hedrehelyi lelkész mint gondozólelkész beiktatott a lelkészi állásba.

1928. május 1-én házasságot kötöttem Miszlán, Tolna megyében, Abai Arany Izabella, néhai Abai Arany Károly volt felsőiregi főjegyző és Felső-eőri Fábián Izabella leányával, aki nagybátyjánál, Felső-eőri Fábián Mihály volt miszlai, jelenleg hetesi lelkész házánál lakott édesanyjával.

1931. szeptember 28-án választattam meg szennai lelkésznek, és november 15-én iktatott be Szabó Bálint mostani esperes, aki feleségem nagynénjének, Felső-eőri Fábián Ilonának a férje.

Sok betegeskedés, sok szenvedés jutott nekem, míg azután Pécsett 1934. október 10-én súlyos gyomorműtétnek vetettem alá magamat, s hála Isten, azóta azzal nincs baj. 1942. augusztus 10-én Kaposváron eltörött a balkarom, augusztus 15-ről 16-ra virradó éjjel 13 cigány kirabolta a lelkészi irodát, a 2 mázsa súlyú páncélszekrényt ellopták, s csak reggel vettük észre, s a velejáró sok izgalom nagyon megviselt bennünket. 1942. október 3-án újabb műtétet hajtottak végre rajtam Pécsett.

Házasságunkat Isten eddig nem áldotta meg gyermekkel, hiába volt műtét, orvosi kezelés, most pedig már nem is remélhetünk. De nem zúgolódhatunk, mert Isten titkaiba nem láthatunk bele, és nem kényszeríthetjük ki Tőle azt, amit megtagadott tőlünk.

Feleségem ősei apai ágon világi pályán működtek. Idősebb Abai Arany Károly Nosztányban (Tolna megye) volt Eszterházi hercegi uradalmi kasznár, fiai:

448 Helyesen nem ösztön, hanem ösztöke! Pál apostol visszaemlékezésének egyik mondata cseng vissza: „Mikor pedig mindnyájan a földre estünk, egy hangot hallottam, amely így szólt hozzám héber nyelven: Saul, Saul, miért üldözöl engem? Nehéz neked az ösztöke ellen rugódoznodV’ (ApCsel 26,14)

449 Bállá Endre 1892-1930 között szolgált Csetényben. DREL1.1. u. Csetény. 4-5.-852-