Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

ke kérdéséhez is hozzászóltam egy kiadós cikk keretében a „Somogyvármegye” című politikai napilap347 hasábjain.

Ezzel végére is jutottam az én lelkipásztori és családi, egyformán küzdelmes életem leírásának, amelyet egész őszintén, minden kendőzés nélkül igyekeztem feltárni. Tudom, hogy sokat és sokszor hibáztam. Egyházi vonatkozásban sem dolgoztam annyit, mint kellett volna. De az Úr, az igazságos Bíró348 hitem szerint kegyelmes lesz, mert tudja, hogy amit tettem, azt mindig jó szándékkal tettem.

Úgy érzem, nem lenne teljes ez a beszámoló, ha meg nem emlékezném egyházam mostani nagyarányú vállalkozásáról, mellyel templomát 8000 pengő költséggel teljesen megújítani kívánja. Ez újabb teherpróba a kis gyülekezet tagjain, mert hiszen az 1000 pengős államsegély mellett is 450%-os rendkívüli adó kivetését tette szükségessé. De vállalták örömmel, egyhangúlag, mert az Isten házát szépnek és ékesnek akarják látni. Szomorú dolog, hogy ez a szorgalmas, takarékos református nép az egyke által pusztulásra ítélte önmagát. Ha csak valami isteni csoda meg nem menti, száz év múlva talán már híre sem marad fenn a mostani hitbuzgó, vallásos református nemzedéknek, mely hitéért és egyházáért nem riadt vissza soha a legnagyobb áldozatoktól sem.

SOMOGYASZALÓ Ifiabb Nyáry Pál lelkész

1905. május 19-én születtem Pécsett. Édesapám: Nyáregyházi Nyáry Pál, a pécsi gyülekezet lelkipásztora, később a felső-baranyai református egyházmegye esperese, jelenleg tiszteletbeli esperese. Édesanyám: Csete Erzsébet 1934-ben elhalálozott. Elemi iskoláimat a pécsi római katolikus püspöki tanítóképző gyakorló iskolájában, középiskolai tanulmányaimat a cisztercita rend pécsi Nagy Lajos Főgimnáziumában végeztem. 1922 nyarát Hollandiában töltöttem, Tielben. 1924 nyarán Schwizba349 * utaztam, hol hét hetet töltöttem a Basel melletti St. Chrischonában,3j0 és részt vettem az ottani prédikátorképző intézet életében. Innét hazajőve kezdettem meg teológiai tanulmányaimat a pápai főiskolán. Itt különös érdeklődéssel az ószövetségi tudományokkal foglalkoztam. A negyedik esztendőről Bakonycseténybe exmittáltattam Bállá Károly lelkész351 mel347 A Somogyvármegye 1905-1919 között megjelenő poitikai napilap volt, főszerkesztőként Pete Márton, felelős szerkesztőként Salgó Sándor, Flesch László, Goitein Gábor és Zsemley Oszkár jegyezte. KELLNER 1957.62.

348 2Tim 4,8

349 Értsd: Svájcba!

360 A Basel melletti St. Chrischona intézetet a XIX. századi ébredési mozgalom egyik Svájcban élő vezetője, Christian Friedrich Spittler alapította 1840-ben, hogy missziós szolgálatra vállalkozó lelkészeket képezzen. Az intézet később tovább bővült: 1900-ban bibliaiskolát létesítettek asszonyok részére, 1925-ben pedig egy diakonissza anyaházat is. 1914-ben keretei között 277 férfi és 173 női misz- szionárius dolgozott, 865 iskolát tartottak fenn, főleg Kínában, Indiában, Kamerunban és Togóban. PEIL 1915.19.

351 Hibás név! 1892-1930 között Bállá Endre volt a csetényi gyülekezet lelkésze, Nyáry Pál mellette szolgált 1928-ban segédlelkészként. 1922-ben Bállá Károly szintén segédlelkészként szolgált Bállá End-815-