Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

szép körszakállas férfiú. Ott kapott sebesülésében pusztult végül is, és a nyomorban, mert az osztrák önkény nem fizetett, és nem engedte sokáig tanítani. Állás nélkül tengődött a szabadságharc után. Korán elhalt szép családot hagyva hátra. A lelkész édesapja: Darab Lajos református kántortanító előbb Lápafőn (Tolna megye), majd Fokszabadiban (Csallóköz),322 és később Egyházas-Rádóczon hosszabb ideig működött néhai Somogyi Gyula esperessége323 mellett, onnét Somogy-Csurgóra hívták meg tanítónak és kántornak,324 Verbay István, akkor lelkipásztor, amint mondotta: „Öcsém, szép cikkeit olvastam a Néptanítók Lapjából,325 azért hívattam ide”. S mikor a mezítlábos kurátor Somogy-Csurgón fogadott bennünket, kiszállva a vasúti kocsiból az egykori gyermek, most lelkész, a tanító fia, nem felejtette el azt a mondását: „Hát heten legyenek, tanító uram? Szép egy család! De izé... hát egy kicsit sok!” „Hát, kurátor uram - felelte édesapám -, legalább Csurgón is tudni fogják, milyen a magyar család és a néptanító!” Hogy milyen volt a néptanító, szerénységgel mondom, azt édesapám életéből tudtam meg: 120-150 gyermeket tanított külön feltalált számológéppel és olvasógéppel, amit a Vallás- és Közoktatási Minisztérium kiállításon engedélyezett az iskolák számára. Mellyel a sok gyermek fél év alatt folyékonyan olvasott, és jól számolt. A pedagógiai munkák terén a fonomimikai ABC326 egyik hazai úttörője. Tanulmányai, cikkei az akkori Néptanítók Lapjában (1905-10) jelentek meg, ahol mint külső munkatárs, cikkeiért fizetett pedagógiai író volt. Ezen kívül a vidéki lapok, mint „Rába és vidéke”,327 „Körmend és vidéke” lapok munkatársa, elbeszélései, versei ismeretesek és közkedveltek. Tankönyvei - „Vas vármegye földrajza”, később „Somogy vármegye földrajza” 1912. szeptember 15. Csurgó - az elemi iskolai földrajzi tanítás terén úttörők voltak és közkedveltek. Az „Új Somogy” somogyi lapban csakhamar irányító cikksorozatot ad, mihelyt új állomás- 32

32~ Téves megjegyzés! Darab Lajos Alistálon tanított, nem Fokszabadiban, ami a mezőföldi egyházmegyéhez tartozott Veszprém vármegyében. Ma Balatonszabadi település Somogy megyében.

323 Somogyi Gyula 1840-ben született Balatonudvariban (Zala vm.), apja Somogyi Benjámin lelkész, anyja Ráckevi Mária, Ráckevi János lelkész leánya volt. 1851-től tanult Pápán, nyelvtanulás miatt egy évet a lövői gimnáziumban töltött, majd visszatért Pápára, ott tett érettségi vizsgát, és 1862-ig ott végezte a teológiát is. Egy évet Balatonfüreden töltött akadémikus rektorként. 1864-től Nagyrákoson, 1865-től Szentgyörgyvölgyén, 1868-tól Egyházasrádócon volt lelkész. 1892-1910 között töltötte be az őrségi egyházmegye esperesi tisztét. Felesége Széky Vilma volt. 1910. január 16-án hunyt el. DREL I. 1. u. Egyházasrádóc. I. 11-13. DREKK O. 394t. 144. PATAKY 1990. 155, 173, 181. PATAKY 1992. 251,360,403,415. DPL1910.32.

324 Darab L^jos 1895-1896 között Alistálon, 1896-1909 között Egyházasrádócon tanított. 1909- től 1926-ig Csurgón igazgatótanító volt. 1926-ban vonult nyugdíjba, 1939. március 23-án, 74 éves korában hunyt el. Egyházkerületi Névtár. 1896. 47. DPL 1939. 69. SZABÓ 1929. 47. PATAKY 1990.155. PATAKY 1992.252.

325 A Néptanítók Lapja a közoktatási minisztérium hivatalos lapja, oktatáspolitikai-módszertani folyóirat volt. 1868-ban Eötvös József alapította. 1874-ig 7 nyelven és hetente, később csak magyarul és kéthetente jelent meg. Szerkesztője Környei János, Gyertyánffy István, Benedek Elek és Körösi Henrik volt. 1944-ig jelent meg, utána címét Köznevelésre változtatta.

326 A fonomimika olvasni tanítás kézmozdulatok segítségével, a hangok ábrázolása taglejtéssel. Ez az olvasás tanításának a XX. század elején kialakult módja. Hangokra épül, amelyekhez jelek társulnak. E jeleket alkalmazva szavakat is összekapcsolhatunk.

327 Helyesen: Rábavidék.-800-