Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

morú példája és - mint Kozma Andor „agg prédikátora”* 284 - mindig magam mellett éreztem az én erőt adó Krisztusomat), hanem az fájt, és emiatt féltem református Sionunk jövőjét, hogy lelkipásztor testvéreim, akik előtt életem nyitott könyv volt, s akiket mindig szerettem és becsültem, nem szálltak síkra érdekemben, sem az ellenem indított hajsza kezdetén, sem a rosszakaratú, hamis vádak megdőlésekor nem bélyegezték meg a becsületem ellen támadókat, hanem véka alá rejtették az igazságot, s igazságszolgáltatás és ítélethozatal helyett „a gyülekezet jó békessége” hangoztatásával, önérzetemet megalázva, egy úgy nevezett „Megegyezés” elfogadására, vagyis - az új nyugdíjtörvény életbe léptetéséig - a lelkipásztori szolgálattól visszavonulásra és helyettes lelkész elfogadására kényszerítettek (1940. augusztus 6. és 30.).

Bizony fájt, hogy testi és szellemi erőim birtokában ott kellett hagynom lelkipásztori szolgálatomat, mikor úgy lángolt bennem a munkakedv eddigi alkotásaim bekoronázására, a gyülekezetem felvirágoztatását célzó terveim megvalósítására. (Ilyenek: a várostól megígért magasabb építési segély sürgetése, újabb személyes gyűjtés lefolytatása, az önálló törvényhatósági jogú városokban új tehetős patrónusok megszerzése, előnyös konventi kölcsön felvétele építéseink befejez- hetése végett, stb.) De hát le kellett nyelnem a békát: aláírtam a „Megegyezést”.

Két békés esztendő elteltével azonban a bíráim - a mostani presbitérium kívánságára - önmaguknak ellentmondva, az általuk rám kényszerített „Megegyezést” mint törvényellenest hatálytalanították, s megfélemlítési célzattal - az egyházkerületi közgyűlés határozata ellenére - kényszernyugdíjazási eljárást indítottak ellenem. Az elrendelt orvosi vizsgálat azonban a három tárgyilagos, nagytekintélyű főorvos egybehangzó „lelete és véleménye” alapján, Isten akaratából, javamra dőlt el. Most végre már remélhetem, hogy az 1943. év végéig békében maradhatok paróchiámban, és a következő évben életbe lépő új nyugdíjtörvény alapján az engem megillető magasabb nyugdíjjal csendben elvonulhatok megpróbáltatásaim színhelyéről. Soli Deo gloria!

Irodalmi működésem lelkipásztori tisztem hűséges betöltése mellett csak a legszükségesebbekre szorítkozhatott.

A Protestáns Egyházi és Iskolai lap 1895. évi augusztus 29. és szeptember 5-i számaiban -r., -s. aláírással jelent meg egész lelkipásztori pályámat jellemző cikksorozatom „Szerény hangok a lelkipásztori látogatásokról” cím alatt. Ugyanezen lapban jelent meg idők folyamán nevem alatt Bíró Pál (honvédelmi miniszteri tanácsos) nekrológja és több közleményem.

én hunyt el, Fonyódon temették. DREL1.1. u. Kaposvár. 1. DRELII. 1939. Esperesi jelentés. 6-7.1941. Esperesi jelentés. VII. Egyházkerületi Névtár. 1892.20.1893.23.1894. 28.1895.30.1896.28.1897. 24. 1898.26.1899.30. SZABÓ 1929.418. BECK 1935.19. BELICZAY1955.208.

284 Kozma Andornak Az agg prédikátor című verséről van szó. Életéről, költészetéről, műveinek jellemzéséről lásd: MERÉNYI 1941.-783-