Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye
Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye szöntötte, amire főtiszteletű püspök úr szívből fakadó szavakkal válaszolt. Délelőtt e napon isteni tisztelet volt a gyülekezet templomában, amelyen főtiszteletű püspök úr buzgó imádságával és szíveket, lelkeket gyönyörködtető igehirdetésével emelte a szíveket az örökkévaló Istenhez. A templomi isteni tiszteleten a gyülekezet vegyes férfi és női - az akkori hírneves, zeneértő kántortanítója, vitéz Tatár Bálint271 vezetésével - énekkara szerepelt művésziesen betanított énekszámokkal, amely énekszámokat boldog emlékű főtiszteletű dr. Antal Géza püspök urunk lelki gyönyörűséggel hallgatott végig, s az istentisztelet végezetével, úgy az énekkart vezető derék kántortanítónak, valamint az összes szereplő énekkari tagoknak a legnagyobb elismerését fejezte ki a szép, ügyes szereplésért. 2. 1937. június havában Barla Szabó János nyugalmazott református lelki- pásztor,272 a nagydobszai református egyháznak 43 éven át volt hűséges és agilis lelkipásztora, gyermekei: leánya, Szabó Gézáné, született Barla Szabó Margit és veje: Szabó Géza református lelkipásztor s a maga nevében a volt gyülekezete iránti szeretete és megbecsülése jeléül a pécsi hírneves Angster orgonakészítő cég által készített négy változatú, gyönyörű orgonát állított be a gyülekezet templomába a saját költségén, Isten örökkévaló, szentséges nagy nevének dicsőítésére és magasztalására. Az orgonát gyönyörű, lélekbe markoló beszéd kíséretében Ambrus György, a kastélyosdombó-drávagárdonyi református gyülekezet ékes szavú, kiváló lelkipásztora adta át magasztos rendeltetésének. Az életrajzot összeállította: Nagydobsza, 1943. június hó 20-án. Szabó Géza református lelkipásztor Somogyvári János segédlelkész-tanító (családi nevét a 4744/1935III. számú B.M. rendelettel választotta) Csurgón született 1912. augusztus 19-én iparos családból. Szülei: néhai Luka János és Steier Mária. Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait Csurgón végezte, 1930-ban tett érettségi vizsgálatot. Teológiai tanulmányait a pápai teológiai akadémián, ahol 1933-ban tanítói oklevelet is szerzett. Ugyanazon évben, 1933-ban, édesatyja ha271 Tatár Bálint 1891. február 15-én Rinyaújlakon (Somogy vm.) született, apja Tatár Gábor kovácsmester, anyja Szalóky Lídia volt. A polgári iskolát Szigetváron, a tanítóképzőt Csurgón végezte. 1910-től Merenyén, majd 1921-től 1929-ig Nagydobszán tanított. Harcolt az I. világháborúban, kétszer orosz hadifogságba került, 1923-ban vitézzé avatták. 1929-ben Somogyvisontára választották meg tanítónak. DREL II. 138. a 1929. Esperesi jelentés. XXVIII. Egyházkerületi Névtár. 1926. 20. 1928. 22. Egyetemes Névtár. 1912. 88. 1913-15. 62. 1935. 72, 79. 1941. 89, 91. HORTOBÁGYI 1928. 208. SEBESTYÉN 1928.128. SZABÓ 1929.223,224. KOLICS 2011.13. 272 Barla Szabó János Visontán, Gigén, Darányban, Nagydobszán, Bürüsön, Magyarújfalun káp- lánkodott. Az 1873 májusában Győrben tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1873-1883 között Nemeskisfaludon, 1884-1926 között Nagydobszán működött rendes lelkészként. Felesége Bosznai Irma volt. 1942-ben hunyt el 94 éves korában. DREL 1.1. u. Nemeskisfalud. I. 3. II. 28. DREL II. 138. a. 1942. Esperesi jelentés. 8. SZABÓ 1929. 79, 224. BECK 1935.15 (a kisasszondi és kutasi adat Barla Szabó Józsefhez tartozik, ki 1871-1889 között Somogyvisontán volt lelkész!). KRÁNITZ 2012.21. DPL1927.100.1930.107.1933.1942.201.-778-