Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye
Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye A kisasszondi gyülekezet nagyon elhanyagolt állapotban volt. Elődöm210 egy hosszú, három évig tartó fegyelmi ügyből kifolyólag távolíttatott el, és ez alatt az idő alatt a gyülekezet minden épülete tönkrement. A lelkészlakás teljesen romokban és lakhatatlan állapotban volt, a templom erősen pusztulóban, a kerítések mind kidőlve úgy, hogy valóságos tatárjárás képét mutatta. Még beiktatásom esztendejében hozzá kellett kezdeni az építés előkészületeinek. Addig béreltünk egy üres lakást, mely a templomtól 500 méter távolságra volt. 1942 tavaszán pedig a Sors döntött, mert a régi lelkészlakás a hóolvadás idején összedőlt. így azonnal nekiláttunk az új lakás felépítéséhez úgy, hogy még 1942 őszén, október 1-én beköltözködhettünk a teljesen új lakásba. Minden meglévő anyagot felhasználtunk, és a nagy anyaghiány közepette nagy áldozattal, nagy erővel, de soha nem lankadó hittel, Istenben bízva elkészült a 4 szoba, konyha, előszoba, fürdőszoba, éléskamra, nyári konyha, füstölő és pincéből álló épület. Mindezt még <a> 200 lélekszámot sem számláló gyülekezet önerejéből, minden külső segítség nélkül. Isten végtelen kegyelmét látom abban, hogy az eddig veszekedő, lelkészével mindig egyenetlenkedő gyülekezet most a megbékélés útjára lépett, a templomot kerülő gyülekezet most szorgalmatosán templomba járó gyülekezetté lett, 120 úrvacsorázó lélekből évente 360 az úrvacsorázók száma. Ez nem az elődök hibája, vagy az én érdemem, hanem a könyörülő Istené. Kisasszond, 1943. szeptember 15. Mezei János lelkipásztor KISBAJOM Dőczy József lelkész Dőczy József született: 1869. június 16-án a Tolna megyei Váralja községben. Édesapja: Dőczy József váraljai református lelkész.211 Édesanyja: Kerek Julianna. Elemi iskolai tanulmányait Váralján végezte, míg gimnáziumi tanulmányait Bonyhádon, Csurgón és Kecskeméten. A Teológiai Akadémiát Pesten végezte el, ahol 1893-ban szerzett II. lelkészképesítői oklevelet. Segédlelkész volt: Endré- 10 10 Harangozó Nagy Sándor apja Harangozó Nagy Sándor szabadhídvégi tanító, anyja Szenyéri Apollónia volt. 1910-1912 között helyettes lelkészként szolgált Dégen, majd 1912-től 1914-ig segédlelkészként Csajágon. 1914-1941 között kisasszondi lelkész volt, de közben 1938. április 9-én szolgálaton kívül helyezték és felfüggesztették. Felesége Tompos Mária volt. DREL 1.1. u. Kisasszond. 12- 13. TtREL I. 8. d. 6. Csajág. 5. Dég. 9. Egyetemes Névtár. 1911. II. 35. 1912.106. 1913-15. 74. SZABÓ 1929.340. BECK 1935.35. 211 Dőczy József 1832. november 1-én született Berkeszen (Szabolcs vármegye), apja Dőczy Sándor bogyiszlói lelkész, anyja Végh Ráchel volt. Tanulmányait Kunszentmiklóson és Kecskeméten folytatta, a teológiát is Kecskeméten végezte el. Tanár lett iskolájában, majd segédlelkész Alsónyéken, Kecskeméten és Szabadszálláson. 1862-tól 1868-ig Dunaföldváron volt lelkipásztor. 1868-ban választotta meg lelkészének a váraljai gyülekezet, ahol 1868-tól 1918-ig szolgált. Felesége Kerek Julianna, annak halála után Kis Zsófia, Lepsényi Sándor lelkész özvegye volt. 1918. június 4-én hunyt el 86 éves korában. PEIL 1918. 230-231.-746-
