Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

Gyülekezetemben örömmel és eredményesen folytatok belmissziói munkákat. A gyermekek közt 23 év óta vezetek vasárnapi iskolát. Az ifjak közt 12 év óta Ifjúsági Egyesületet, a felnőttek közt 23 év óta bibliakört és vallásos estet. Gyülekezetemnek megvan a komoly magva, amely tartja a gyülekezet lelkiségét, és irányítólag hat. Sok örömöt ad a gyülekezetemmel való foglalkozás. Semmi kellemetlenségem soha nem volt. Csak az Isten nagy kegyelméről számolhatok be.

Néhai Kovács Bertalan lelkész (1864. szeptember 19-1943. április 18.)

Somogyszob községben született, hol édesatyja református lelkipásztor volt.152 A középiskola 6 osztályát Somogycsurgón, a református gimnáziumban, a

7. és 8. gimnáziumot pedig Debrecenben végezte. Ugyancsak Debrecenben végezte további teológiai tanulmányait is. Lelkészi oklevele mellett tanítói képesítést is szerzett, ugyancsak Debrecenben. 1886. évben kezdte meg közéleti pályafutását mint helyettes kántortanító Alsókban, majd a következő évben Kutason káp- lánkodott. A belső-somogyi egyházmegyének több gyülekezetében működött mint káplán, majd mint lelkészhelyettes (Kálmáncsa, Gige, Nemesdéd, Hedre- hely, Darány, ahol 2 ízben is káplánkodott, és Pettend). 8 évi tanító és káplánkodás után a pettendi egyház választja meg egyhangúlag lelkészévé. 1895. évben Kálmáncsán lett lelkipásztor, honnét a kaposmérői református gyülekezet hívja meg lelkészévé 1903-ban, de egy év múlva a kálmáncsaiak visszahívják lelkészükké, és ott is fejezte be pályafutását, mely 53 évet tesz ki. Ebből az 53 évből 42 évet Kálmáncsán tölt el, és betöltve 75. életévét nyugalomba vonul 1939. október 1-vel, és Istvándi községbe költözködik.

A belső-somogyi egyházmegye egymás után választja meg különböző tisztségekre. 1900-1913-ig egyházmegyei aljegyző, majd 1913-tól 1923-ig egyházmegyei főjegyző, s ugyanakkor 20 éven keresztül a belső-somogyi egyházmegyében tanügyi elnök. Ugyanezen időkben körlelkész, egyházkerületi képviselő, főiskolai igazgatósági tanácsos.

Darányi helyettes lelkész volt, mikor házasságra lép 1893-ban Máté Lajos darányi református lelkész153 leányával, Máté Ilonával.154 Házasságukból 9 gyermek

152 Kovács József 1829. október 12-én Kutason (Somogy vm.) született. Tanulmányait Csurgón és

Debrecenben végezte. Közben 1849-ben egy évig rektor volt Nagybajomban. Segédlelkészi szolgálatot teljesített a belső-somogyi egyházmegyében Csökölyön, Hetesen, Csokonyában és Nagybajomban. Az 1854. november 27-én Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1862-1866 között Somogyszobon, 1866-1876 között Nagykorpádon volt lelkész. 1876-ban halt meg. DREL 1.1. u. Nagybajom. 1. Nagykorpád. 8-9. Somogyszob. 1, 2-3. DREKK O. 394t. 117. Egyházkerületi Névtár. 1854. 26. SZABÓ 1929.108,126. BECK 1935.30.

163 Máté Lajos 1828. október 14-én született Homokszentgyörgyön (Somogy vm.). 1836-tól Csurgón, 1844-től Nagykőrösön, 1847-től Pápán tanult. Tanulmányai végeztével segédtanár lett a pápai gimnáziumban. 1854-ben lelkésszé szentelték. Csokonyában segéd-, Magyaratádon helyettes lelkész volt, majd 1856-1859 között Galambokon, 1859-1900 között Darányban szolgált. Felesége Záborszky Mária volt. DREL I. 1. u. Darány. 2, 15-15/2. Galambok. 8-9. Magyaratád. 23. DREKK O. 394t. 116. SZABÓ 1929.32,205. BECK 1935.33.-717-