Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye
Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye ból, Pápa egyik legrégibb nemesi családjából. Apám nagyapám temetkezési vállalatát vette át, gimnáziumot végzett, külföldet járt iparosember volt. Apám fiatalon meghalt, s engem apám nővére és férje, Kovács Gábor őrei lelkészék4J neveltek fel. Itt ismerkedtem meg boldogult férjemmel, Dömötör Lajossal, ki szerető apámnak volt segédlelkésze több éven keresztül. 1898-ban missziói lelkésznek nevezték ki Brekinszkára, Horvátországba és 1899. július 4-én megesküdtünk. Másfél évig laktunk boldogult férjemmel Brekinszkán, hol első gyermekünk, Kornél fiunk megszületett. Horvátország, sok vad rác volt félelmes, s egy betörési kísérlet után, mit nyilván rablás miatt kíséreltek meg a rácok, elhatároztuk férjemmel, hogy nem maradunk tovább ott. Fárasztó is volt nagyon, sok leányegyház tartozott Brekinszkához, mikor nap-nap utazott férjem látogatni hívőket. 1901 nyarán Gyöngyösmellékre, Somogy megyébe hívták meg férjemet lelkésznek, s így abban az évben ki is költöztünk Horvátországból. Gyöngyösmelléken született még három gyermekünk, két lány és egy fiú: Lenke, Ilma és Árpád. Legidősebb fiunk: Kornél a pápai főgimnáziumnak jeles tanulója, 14 éves korában, V. gimnazista korában pár napos szenvedés után vakbélgyulladásban 1915. január 30-án meghalt. Budapestre vittük, megoperálták, de sajnos három nap múlva meghalt. Hazaszállítottuk Gyöngyösmellékre, ott van eltemetve. Két leányunk oklevelet szerzett, Lenke a pápai tanítónőképzőben a tanítóit, Ilma a budapesti állami óvónőképzőben óvónőit. Árpád fiunk a pécsi egyetemen jogot hallgatott. Két alapvizsgát letett már III. éves korában, tüdő- és mellhártyagyulladásban megbetegedett 1929 tavaszán. Orvosok tanácsára a debreceni Augusta Szanató- riumba49 50 vittük. Betegsége hol jobbra, hol rosszabbra fordult, az izzadmány nem szívódott fel, s tuberkulussá fejlődött. 1929. december 18-án hazavittük, s 1930. március 1-én meghalt. Mindannyiunkat nagyon lesújtott immár második fiunk halála, kit nagyon-nagyon szerettünk. Férjem szívét nagyon megviselte kedves jó fiunk halála, főleg az is okozta halálát. Vérhast kapott 1930. októberben, szíve nem bírta a lázt, s október 29-én, Árpád fiunk halála után éppen egy fél évre meghalt. Másfél évi özvegyi év után lányaimmal Csurgóra költöztünk boldogult anyósomtól örökölt házba. Lányaim állásba mentek, egyik Erdélyben tanítónő, másik az Alföldön óvónő. Én pedig itt élek Csurgón, diáktartással pótolom csekély özvegyi nyugdíjamat, ugyanúgy, ahogy azelőtt 50-60 évvel boldogult anyósom, ki szintén Dömötör Lajosné, ő szintén lelkész özvegye volt. Célunk egy volt, mint 49 Kovács Gábor 1823-ban született Takácsin (Veszprém vm.). Tanulmányait Pápán végezte, utána 1847-1849 között Darányban volt rektor. Az 1850. október 17-én Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. Segédlelkészi szolgálatot teljesített Somogyhatvanban, Bürüsön, Szabáson és Görgetegben. Lelkész volt 1852-1856 között Gyöngyösmelléken, majd 1856-tól 1893-ig Or- ciban. 1893. szeptember 6-án hunyt el. Felesége Györke Mária volt. DREL1.1. u. Gyöngyösmellék. 1.1. II. 101. Őrei. 1, 5-6. DREL II. 138. b. 1847/48.19.1848/49.15. DREKK O. 394t. 103. SZABÓ 1929. 241, 401. BECK 1935.30. PEIL 1893.592. 50 Az Auguszta Szanatórium egy Auguszta főhercegnő védnöksége alatt álló, 1914-ben átadott debreceni egészségügyi intézmény volt, tbc-s betegeket gyógyított. Kezdetben hadikórházként működött, majd az új Debreceni Orvostudományi Egyetem néhány klinikája kapott benne helyet. 1946- tól Tüdőbeteggyógytézet, 1955-től Tüdőgyógyászati Klinika. Első igazgató főorvosa Geszti József volt. PONGOR1975. 65-66.-675-
