Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Pápai Egyházmegye

Pápai egyházmegye feleségül elődjének, Jeremiás Bélának199 Margit nevű leányát. Házasságukból négy élő gyermek származott. Sarolta - Dr. Csia Béla pénzügyi tanácsos felesége, Márta - Balogh Imre okleveles lelkész, kassai javító intézeti családfő felesége,200 Gabriella - Csia Jenő magyar királyi honvédőrnagy felesége, és Lenke. 1909-ben a templomot újíttatta meg, 1912-ben Pázmándon új tanítói lakást építtet, 1914-ben Péren készül új iskola, 1929-ben Pázmándon új funduson mo­dern lelkészlakás épül, 1941-ben Péren új funduson új tanítói lakás épül - min­dez lelkipásztorkodása alatt. Mindezekért Istennek legyen dicséret, dicsőség és hálaadás! Pázmándfalu, 1943. augusztus 20. Györgydeák Dániel református lelkipásztor RÉDE Lampérth Lajos lelkész Alulírott Lampérth Lajos rédei református lelkipásztor születtem Pápán 1884. április 17-én. Szüleim, Lampérth Ferenc és Tálos Zsófia 20-25 holdon gazdálkodó kisbirtokosok voltak. 7 testvér közül én voltam a legidősebb. Szinte már a bölcsőmben elhatározódott felőlem, hogy taníttatni fognak. Apám test­vére Lampérth Lajos városi főjegyző-tanácsos volt. 6 éves voltam, amikor szü­leim elköltöztek 1891-ben a régi nagy szülői házból, s a széles vízzel szemben vásárolt és épített új házba mentek, de én nem mentem velük, hanem meghalt nagyapám özvegyével - már negyedik felesége volt - (apám és testvérei mind az első házasságából születtek) az úgynevezett Akasztó utcai Suttonban vett kis házban laktunk, onnan látogattam haza naponként az iskola után, vagy esetleg elfoglaltság miatt ritkábban szüléimhez. Mikor 5-ik elemit elvégeztem, Jilek Ferenc tanítónak201 szeretett tanítványa voltam, az osztályban mindig első, 1895. szeptemberben beírattak a gimnáziumba. Az osztályban a jó közepes tanulók között voltam. A nagy vakációk idejét édesapám gazdaságában dolgoz­la” Jeremiás Béla 1851. március 23-án született Ajkán (Veszprém vm.), apja Jeremiás Lajos lel­kész, anyja Sós Klára volt. Elemi iskoláit Acsádon, középiskoláit és a teológiát Pápán végezte 1861 és 1872 között. Segédlelkész volt 1873-1874 között Pázmándon, 1874-ben Adorjánházán, 1875-ben Tapolcaion. 1875-ben a Székesfehérváron tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1876-tól 1892-ig Magyarszentkirályon szolgált. 1892-ben választotta el a pázmándi gyülekezet, ahol 1907-ig szolgált. Felesége Zalay Margit, majd Csontó Margit volt. 1907. június 15-én halt meg. DREL 1.1. u. Adorjánháza. I. 2. Pázmándfalu. 9. Tapolcait). 4. DREKK O. 394t. 177. TÓTH 1927.16,50, 79,95. DPL1907.452. 200 Balogh Imre 1914-ben született. Székesfehérváron segédlelkészként szolgált 1937. februártól 1939. márciusig. 1939-től 1945-ig javítóintézeti családfő volt Kassán az 1895-ben felállított állami javítóintézetben. TtREL 1.8. d. 11. Székesfehérvár. 1.2. 201 Jilek Ferenc tanító Rákosdon (Vas vm.) született 1869-ben. Tanulmányait Felsőlövőn végezte, 1888-ban szerzett tanítói oklevelet. 1888-1889 között Magyarsókon (Nyitra vm.) tanított, abban az évben került Pápára, ahol a református egyház iskolájának osztálytanítója lett, majd 1894-től igazga­tótanítóként működött. 1929. szeptember 1-én vonult nyugalomba. Aktív közéleti tevékenységet is folytatott az egyházkerületben, Veszprém megyében és Pápa városában is. DREL II. 35. a. 1930. 30. TUNGLI1997.55-56.-633-

Next

/
Thumbnails
Contents