Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Pápai Egyházmegye
Pápai egyházmegye Rápolthy Lászlóné lelkészözvegy 1888-ban születtem Takácsin, hol édesapám, Hetessy Dániel 33 évig volt tanító.191 Elemi iskoláim elvégzése után a pápai református nőnevelő intézet bentlakó növendéke lettem, hol a polgári iskola IV. osztályát elvégeztem. Rég elhatározott terv volt, hogy iskoláim elvégzése után a postára megyek, de mivel még a 18 évet nem töltöttem be, így nem nyertem felvételt. Hogy a két év ne vesszen el, szüleim beírattak a soproni felsőbb leányiskola V-ik osztályába. A Vl-ik osztályt is elvégeztem, és sógorom közbenjárásával - ki a soproni postaigazgatóságon volt főszámtanácsos - megkezdődtek a postai tanulmányok. Gyakorlati célból postamesteri hivatalnál kellett elhelyezkedni. Marcaltői, vaszari, majd a soproni 3. sz. postamestereknél végeztem gyakorlati tanulmányaimat. A tanfolyamok sikeres elvégzése után alkalmazást nyertem először a szombathelyi, majd a soproni posta-távíróhivataloknál. 1910-ben édesapám nyugalomba vonult, s Pápára költöztek, így én is Pápára kértem áthelyezésemet. Még soproni tartózkodásom alatt egyszer szabadságon voltam szüleimnél Takácsin, ott ismerkedtem meg boldogult férjemmel,192 ki akkor a takácsi segédlelkészt helyettesítette. Boldogult férjem karcagi születésű, egyszerű szülők gyermeke volt. Öten voltak testvérek. Három fiútestvére asztalos volt, egyedül ő ment a tanítói pályára tanítója unszolására, ki felismerte benne a tehetséget. Tanulói pályáján mindig stipendiumos tanuló volt. Iskoláit Karcagon, Udvarhelyen, Sárospatakon, a teológiát pedig Pápán végezte. Később ő lett a takácsi helyettes lelkész. Ismeretségünk állandó lett, sőt elmélyült, s igaz, sírig tartó, hűséges szeretetté alakult. Négy évig voltunk jegyesek. Ez alatt több helyen volt segéd- és helyettes lelkész, úgymint: Takácsin, Mezőőrsön, Mihályházán és Csöglén. A mezőörsi nagyszabású templomrenoválás az ő nevéhez fűződik. 1914-ben megválasztották Csöglére, így 1914. november 10-én házasságot kötöttünk. Bár Csögle az egyházmegye egyik legjobb eklézsiájának van kimondva, mégis harcias, küzdelmes életünk volt. A közmunkáit földek kevés hasznot hoztak, mert lelkiismeretlen munkát kaptak. A feles földek hozama szintén csekély volt, mert áldott lelkű férjem mindenkiben megbízott, s ezzel a bizalommal visz- szaéltek. A földek nagy része kaszáló volt, mely teljesen az időjárás szeszélyéhez alakult. Ha kissé száraz idő volt, akkor arasznyira sem nőtt meg a széna, ha pedig megindult az esőzés, a Marcal folyó elöntötte, s eltakarta a már letakarított ele- séget. Később gazdálkodásba fogtunk. így sem volt szerencsénk. Lovak, tehenek, 191 Hetessy Dániel tanulmányait Pápán végezte. 1868-1873 között Körmenden, 1873-1877 között Csöglén, majd 1877-től 1910-ig Takácsin tanított. 1910. október 23-án nyugalomba vonult. 1922-ben hunyt el 72 éves korában. DRELII. 35. a. 1922. 7,11. VERESS 1998a. 79. TÓTH 1927. 25, 93. PATAKY 1992.315. PATAKY 1993.435. 192 Rápolthy László 1885. április 2-án született Karcagon. 1910-1911 között Takácsin, 1911-1912 között Mezőőrsön, 1914-ben Mihályházán volt segédlelkész. 1914-től 1935-ig szolgált Csöglén. Felesége Hetessy Elvira volt. 1935. szeptember 28-án 50 éves korában hunyt el. DREL 1.1. u. Csögle. I. 2. II. 3. Mezőőrs. 2. Mihályháza 3,31-32. Takácsi. 3,24. DREL II. 35. a. 1936. 24. TÓTH 1927. 25, 54, 93. DPL1935.184.-629-