Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Pápai Egyházmegye

Pápai egyházmegye

Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, Dunántúli Protestáns Lap, Pápai Hírlap, Pápai Kollégiumi Lapok, Protestáns Szemle, Protestáns Tanügyi Szemle,164 Theológiai Szemle,165 Igazság és Élet, Atheneum,166 Társadalomtudomány,167 Minerva,168 Élet Útja, Kiáltó Szó).169 Álnéven, írói néven nem írtam.

Post scriptum: Sub auspiciis regis170 doktorrá avatásom 1915. november 24- én volt.

Pápa, 1943. VIII. 1.

Dr. Trócsányi Dezső

Kiss Sándor vallástanár

Születtem Somban, Somogy vármegyében 1912. június 9-én. Szüleim Kiss Péter és Gaál Lídia református vallású földművesek. A népiskola öt osztályát Nagy- szokolyon végeztem, majd a gyönki református reálgimnáziumban folytattam tanulmányaimat. Innen, a negyedik osztály elvégzése után a reálgimnázium felső négy osztályát Csurgón jártam, ott is szereztem érettségi bizonyítványt 1931164 A Protestáns Tanügyi Szemle az Országos Református Tanáregyesület és az Országos Ágostai Hitvallású Evangélikus Tanáregyesület hivatalos közlönye volt az 1927-1944 közötti években. Évente 10 alkalommal jelent meg, egyházi, illetve egyesületi ügyekkel foglalkozott. Első szerkesztője Szelényi Ödön volt. BÁTHORY-FALUS1997. III. 217.

iss ^ Theológiai Szemle 1925-től 1944-ig az Országos Református Lelkészegyesület tudományos teológiai folyóirataként jelent meg Debrecenben. Kezdetben Csikesz Sándor szerkesztette, majd főszerkesztője Vasady Béla, felelős és társszerkesztője Czeglédy Sándor és Módis László lett. ZOVÁNYI1977.631. CSEH-MÉSZÁROS 2006.1294-1295.

166 Az Atheneum 1892-1914 között a Magyar Tudományos Akadémia, majd 1915-től a Magyar Filozófiai Társaság lapja volt. 1948-ban, a Társaság feloszlatásának évében már nem jelent meg. Szerkesztője Pauer Imre, Alexander Bernát, Halasy-Nagy József, Kornis Gyula, Dékány István, Prohász- ka Lajos, Révay József és Faragó László volt. PERECZ1998.11-22.

107 A Társadalomtudomány 1921-1943 decembere között megjelenő szociológiai és társadalom- tudományi folyóirat volt. Kezdetben a Magyar Néprajzi Társaság Társadalomtudományi Szakosztályainak lapja, majd a Magyar Társadalomtudományi Társaság közlönye volt. A szerkesztői feladatokat id. Bibó István, Hornyánszky Gyula szegedi klasszika filológus, Heller Farkas és Dékány István látták el. A folyóirat általában évente ötször jelent meg. Szerzői között volt id. és ifj. Bibó István, Erdei Ferenc, Hamvas Béla és Németh László. SAÁD1989.5-19.

168 A Minerva 1922-1940 között jelent meg Thienemann Tivadar szerkesztésében Pécsett, felelős kiadóként Molnos Lipót és Máté Károly jegyezte. Szellemtörténeti irányultságú folyóirat volt. HUBER 1986. 7-19.

169 A Kiáltó Szó Kolozsváron megjelenő társadalmi és világnézeti folyóirat volt. Kezdetben, 1927- től Kálvinista Világ címen Az Út mellékleteként jelent meg Maksay Albert szerkesztésében havonta egyszer, majd 1928-tól Nagy Géza és Tavaszy Sándor szerkesztésében havonta kétszer. A Kiáltó Szó nevet 1934-ben vette fel, mivel a felekezeti jelleg hangsúlyozása helyett az egyetemesség eszméjét állította előtérbe. Főmunkatársa Bíró Sándor és László Dezső volt. BALOGH-DÁVID 1981-2010. III. 12-13.

1/0 sub auspiciis regis (latin): a király védnöksége alatt. Azt az egyetemi hallgatót, aki minden vizsgáját, doktori szigorlatát kitűnő eredménnyel tette le, a király védnöksége mellett avatták doktorrá. Ez a hagyomány 1848 előtt is létezett, de 1895-ben újra felelevenítették. A budapesti egyetemen évente két, a kolozsvári egyetemen egy hallgató nyerhette el e kitüntetést. A szertartáson a doktorrá avatott hallgatónak a király személyes képviselője, általában a miniszter vagy az államtitkár adta át a király személyes ajándékát: egy értékes aranygyűrűt. PAPP1982.29-31.-620-