Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Pápai Egyházmegye

Pápai egyházmegye

feleségül vévén Gőzön Gyula szentgáli lelkész145 és Bognár Kornélia szülők leányát: Gőzön Vilmát.146 Házasságunkból 5 gyermekünk született, kik közül 3-at hagyott meg az isteni gondviselés: Gyulát, ki 1914. november 24-én, Katalint, aki 1929. március 21-én és Vilmát, aki 1930. október 25-én született. Két kisleányunkat csecsemőkorukban visszavette tőlünk Isten, egyik a móri temetőben, másik a budapesti Kerepesi temetőben nyugszik.

Móri lelkészségem idején: 1914. július végén tört ki az első világháború. Ennek folyama alatt egész végig, 1918. november elejéig tanító is voltam, mert tanítónk a háború kezdetétől fogva az 1918. évi őszirózsás forradalomig katonai szolgálatot teljesített. Jó iskola volt nékem a 4 teljes tanéven át tartó tanítás és a vele járó küzdelem. Próbáltam módszeresen tanítani. Nehezen ment, különösen az I. osztálynak és a II. osztályú számtannak a tanítása, volt úgy, hogy kétségbe estem, mert nem tudok tanítani, de azután belejöttem, minden este és reggel rendesen készültem a tanításra Ligárt Mihály147 vezérkönyvei alapján. Később már gyermekjáték volt a tanítás, csak az nehezítette meg, hogy lelkésznek is kellett lennem. Nehéz volt a kettős szolgálat, de áldott szolgálat, boldogan emlékszem visz- sza reá.

Szörnyű dolog volt, hogy 1916 nyarán elvitték a harangjainkat. Ezt a kommunizmus alatt kihasználták ellenem izgatásra, azt mondván, hogy a pap ledobatta a harangokat, csak a kisharangnak kegyelmezett meg, mert azt egy úr, a közjegyző úr adta. Egy népes és tolvajlásról hírhedt családot akartak hozzánk a paróchiára beszállásolni, majd az országúira, közmunkára akartak kirendelni, de a munkás- tanács elnöke - Erdélyi Rudolf, római katolikus ember - megakadályozta.

Mórott tagja voltam a községi képviselőtestületnek, amire azelőtt sohase volt példa. Római katolikus pap se volt képviselőtestületi tag soha. A nehéz 20-as években tagja voltam a községi tisztviselők és alkalmazottak fizetését megállapító szűkebb körű bizottságnak, és Pentz Lajos takarékpénztári igazgatóval s Reich Miksa földbirtokossal éveken át hárman, utóbb az utóbbival csak ketten állapítottuk meg hónapról hónapra a tisztviselők fizetését a főjegyzőtől kezdve lefelé. A móri sváb néppel igen jó viszonyban voltam, s mély fájdalommal búcsúztam el az egész községtől 1929. március havában.

145 Gőzön Gyula 1862. március 14-én Szentgyörgyvölgyén (Zala vm.) született, apja Gőzön Imre szentgyörgyvölgyi tanító, anyja Pap Szász Jusztina volt. Elemi iskolát szülőhelyén, középiskolát, majd teológiát Pápán végzett 1874-1886 között. 1886-tól tanító volt Balatonfüreden. 1888-ban a Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1890-től segéd-, 1891-től helyettes, 1893. január 1-től rendes lelkészként szolgált Szentgálon. 1914. január 4-én hunyt el 51 éves korában. Felesége Bognár Kornélia volt. DREKK 0.394t. 242. TtREL 1.8. d. 11. Szentgál. 1.2. II. 12-14. DPL1914.104-105.

146 Gózon Vilma 1896. június 19-én született. TtREL 1.8. d. 11. Szentgál. II. 13.

147 Ligárt Mihály 1863-ban született Csízen (Gömör és Kishont vm.). Középiskolai tanulmányait Losoncon és Rimaszombaton végezte, tanítói oklevelet 1886-ban a losonci Állami Tanítóképzőben szerzett. 12 évig a gyomai református elemi iskola tanítója volt, innen került Pápára, ahol a pápai Állami Tanítóképző Intézet gyakorló iskolájának tanítója lett, később a Budai Tanítóképző Intézet gyakorló iskolájában működött. Nyugdíjazása után Pápán telepedett le. 1940. július 21-én hunyt el 77 éves korában. Főbb művei: Vezérkönyv a magyar nyelv tanításához. Pápa, 1909. Olvasókönyv az általános és gazdasági ismétlőiskolák számára. Pápa, 1913. ABC olvasókönyv. Pápa, 1914. SZINNYEI1891-1914. VII. 1220. DPL 1940.141. SZEGHALMY1937.752-753. TUNGLI1997.73-74. VARGA 1998.313.-612-