Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Őrségi Egyházmegye

Őrségi egyházmegye

és otthon kikeresni a bibliából, vasárnap délben nem ülhettünk az asztalhoz. Délután pedig maga köré gyűjtött bennünket, s belefáradásig énekelt velünk. Elővette a jó öreg Szikszait,66 abból imádkozott, arra a napra írt tanítást felolvasta előttünk. Ugyanez este is több ízben megismétlődött. Mielőtt álomra hajtottuk fejünket, külön-külön mindegyik gyermekkel imádkozott. Ha napfénybe próbálnám is mártani toliamat, akkor sem tudnám leírni azt a sok kedves élményt, melyben nap mint nap és minden úrvacsoravétel előtt részem volt. De nem is volt reggeli könyörgés vagy istentisztelet, melyről én hiányoztam volna elemista koromban, vagy nem mondtam volna a pap után az imádságot. Erre is az anyám szoktatott. Minden vágya az volt, hogy papnak neveljen. O maga is lelkészcsaládból származott. Unokahúga volt Cseh Gyuláné, született Szabó Máriának, kinek az apja pap volt, s ki nagyobb vagyont hagyott a pápai főiskolára.

1897. október havában mentem a pápai főgimnáziumba. Azért később, mert anyám az anyagi erőt, mely biztosította legalább félévi tanulásomat, csak ez időre tudta összegyűjteni. Antal Géza, akkori gimnáziumi vallástanár, köztartási felügyelő, későbbi püspöknek köszönhetem, hogy már az első évben is terítőséget kaptam. Ez abban az időben teljesen ingyenes kosztolást jelentett a konviktuson. Négy évig maradtam terítő.

Egy falumbeli tanulótársam ösztönzésére 1903 szeptemberében a nagykőrösi főgimnáziumba mentem.67 Nem bántam meg. Itt annyit kerestem instruálással, hogy nemcsak megéltem, hanem tisztességes ruházattal is elláttam magamat. Hazulról is kaptam támogatást. 1905. június havában itt tettem jó eredménnyel érettségit. Csak természetes, hogy neveltetésemnél fogva teológiára mentem. Minden szándékom az volt, hogy Debrecenbe megyek. Kérvényemre nagyobb segéllyel fel is vettek. De beteges anyám szerette volna, hogy közelebb legyek, azért kérésére mégis a pápai teológia növendéke lettem.

Életemnek ezután következő szakaszát három részre kell osztanom. A káplá- ni évekre, barabásszegi, nagyrákosi lelkipásztorságom idejére.

1908 szeptemberében, negyedéves koromban az őrségi egyházmegye akkori esperese kérésére (Somogyi Gyula egyházasrádóci lelkész volt) facultáció lóéival exmittáltattam, és Antal Gábor püspök Nagyrákosra rendelt helyettes lelkészül. Az iskolapadon ülő diáknak egyszerre nyakába szakadt egy több társ-, leány-, fiókegyházból és szórványokból álló gyülekezetnek minden terhe, gondja. Nagyon kemény próba, de jó iskola is volt részemre. A szülői házból magammal hozott hitem, Krisztusszeretetem csak acélosabb lett itt. Nagy ambícióval jöttem, és Isten segítségével minden munkámat közmegelégedésre elvégeztem. 6

6 Szikszai György (1738-1803) makói lelkész Keresztyéni tanítások és imádságok című, először 1786-ban Pozsonyban megjelent imádságos könyvéről van szó.

67 Nádasdy Benő volt a mihályházi osztálytárs. 1887. február 28-án született Mihályházán. Tanulmányait Pápán végezte. Segédlelkészkedett Mihályházán, Somogyudvarhelyen, Kislángon és Mezőőrsön. 1913-tól Öcsön, majd 1914-1928 között Szentgyörgyvölgyén szolgált lelkészként. Felesége Mészáros Margit volt. 1928. július 2-án hunyt el. DREL 1.1. u. Szentgyörgyvölgye. PATAKY 1990. 181. PATAKY 1992.403. DPL1928.122-123.-540-